Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata
Település Összesen Mat fő % fő % fő % Karácsfalva 397 342 86 51 13 4 1 Mátyfalva 1212 844 70 364 30 4 0 Ruszka Dolina 442 26 6 416 94 0 0 Salánk * * * * * A vizsgált falvak népességének etnikai megoszlása (minősítés), 2000-01-ben Jóllehet e települések etnikai történetét nem csupán a felekezetiség határozza meg és a részletes (mikroszintű) vizsgálatok a nemzetiségi együttélés más oldalaira is irányultak, az alábbiakban a jelen kötet koncepcióját teljesen lefedő etnikum/felekezet komplex viszonyrendszer példájaként mégis csak ezt a csomópontot emelem ki. FELEKEZET ÉS ETNIKUM A XVII-XVIII. században a falvakba betelepülő ruszin népesség a helyi, a XVI. század óta döntően református, kisebb részben római katolikus magyar lakossággal szemben egységesen a görög katolikus vallást képviselte. Bár az 1646-os Ungvári Unió által létrehozott görög katolikus (unitus) egyház mellett több évtizedig még létezett az ortodox egyházi szervezet is, a XVIII. század elejére valamennyien elfogadták a Rómával létesített uniót. 50 A betelepülés időszakában ezért a települések felekezeti összetétele az etnikai megoszlást tükrözte. Ez képezte a XX. században a szomszédos államok részéről érkezett területi igények hivatkozási alapját is. 51 Az orosz - görög katolikus, a magyar - református megfeleltetés még a XX. században is általános volt. Összesen Református Görög kat. Izraelita Római kat. Görögkeleti i Egyéb 1836-40 309 3 284 6 16 0 0 1880 413 33 322 0 39 0 0 1910 428 8 376 20 24 0 0 1941 482 26 399 0 23 33 1 Karácsfalva vallási megoszlása, 1836-40 - 1941 A Lexikon locorum... települési adatai az etnikai jelleg vallási szempontú értékeléséhez nem megfelelőek, mivel nem tesz említést a nyelvi viszonyokhoz ha50 BONKÁLÓ Sándor, é. n. 110; Udvari I. 1994. 62. 51 PIRIGYI István, 1990. 166.
