Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

sonlóan a települések felekezeti jellegéről. Mindössze a parókiákról számol be, azonban nem utal sem a filiákra, sem a többségi vallásra. A forrás adatai alapján így nem végezhető el a települések felekezeti és etnikai jellegének összehasonlítása. Ugyanezen korszak összevetésre alkalmas adatait viszont Vályi András lexikona szolgáltatja. Vályi lexikonában a falvak felekezeti és etnikai jellemzése között még teljes megfelelés tapasztalható. A magyar-orosz Mátyfalva és Salánk egyaránt református és görög katolikus településként kerül bemutatásra, míg az orosz (ruszin) Karácsfalva görög katolikusként. Bár a számszerű adatok hiánya miatt a forrás nem alkalmas határozott következtetések levonására, Vályi lexikona mégis utalhat arra, hogy a XVIII. század végén még fennállt az összefüggés a vallás és az etnikum között. 1836-40 Összesen Református Görög kat. Izraelita Római kat. Görögkeleti Egyéb 1836-40 301 147 224 10 20 0 0 1880 447 113 237 55 39 0 3 1910 567 178 283 78 28 0 0 1941 945 132 481 64 69 199 0 Mátyfalva (és 1941-ben Ruszka Dolina) vallási megoszlása, 1836-40 - 1941 A vallás és etnikum összefüggése - a XVIII.-XIX. század fordulóján - Kárpátalja területén még általános érvényűnek tekinthető. A munkácsi görög katolikus püspökség 1806-os összeírása szerint ruszin anyanyelvű volt Bereg vármegyében a görög katolikusság 97%-a, Ung 95%-a és Ugocsa 91%-a. Utóbbi megyében sem a magyarság, hanem a románság adta a további görög katolikusok többségét. A püspökség területén további mintegy 23 ezer ruszin-magyar kétnyelvű, tehát részben szintén a ruszinokhoz kötődő görög katolikus hívő is élt ekkor.

52 A görög katolikus egyház 1792. évi összeírása szerint a liturgia nyelve (a román nyelvű községek kivételével) még valamennyi parókián, így a vizsgált településeken is az egyházi szláv volt.

53 A Fényes Elek által közölt felekezeti adatok szintén alkalmasak lehetnek arra, hogy óvatos következtetéseket vonjunk le a felekezeti és az etnikai hovatartozás összefüggéséről. Mennyire érvényes a XIX század közepén a református - magyar, illetve a görög katolikus - ruszin párhuzam? A szinte teljes egészében görög katolikus Karácsfalvát Fényes orosz (ruszin) településként jellemzi, amely mintha alátámasztaná az összefüggést. Ugyanakkor Fényes munkáiban a felekezetileg nagymértékben kevert Mátyfalva magyar-ruszin, Salánk kizárólag magyar telepü52 UDVARI István 1994. 86. 53 UDVARI István, 1994. 73.