Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET: Vasárnap, jelesnap?

évre. 1851 novemberében kezdi a stafírung vásárlását, 1851 decemberében feleségül ment Vári Szabó Istvánhoz és Halasra (Kiskunhalas) költözött. Az árvaszámadásból látható, hogy Regina a pesti boltokból hozatott öltözködési kellékei, és ruházata mellett rendszeresen vásárolt a Túri vásárokon. Ugyanebben az időszakban került nagylánykorba a szintén túrkevei nemes Kenéz József Ágnes leánya.

32 Ágnest 1836-ban küldték tanulni Pestre, majd 1841-ben férjhez ment. Öltözködési beszerzéseit 1835-től kísérhetjük nyomon, amikor novemberben, a túri vásárban 3 pár cipőt, 2 pár strimflit, 2 fésűt és kötőnok való anyagot vett. A debreceni novemberi vásárban további 4 pár cipőt vásárolt, ebből egyet topánkának nevez, drága ruhaanyagokat, selyem kalapot, kesztyűt, sálat, strimflit és cipőkötő pántlikát, továbbá 2 fésűt vett. A következő év elején boltból vásárol Pesten, majd májusban a túrkevei vásárban. 1836-tól, Pesten lakik és tanul, ott intézi bevásárlásait. Pestről hazatérte után 1837 áprilisától ismét a túri vásár kap hangsúlyos szerepet Ágnes öltözködési kellékeinek a beszerzésében. Kenéz Ágnes bevásárlásait férjhez menéséig vizsgáltam. A bevásárlások helyszíne 1841-ig a pesti üzletek mellett legtöbbször a túri vásár, olykor a helybeli, azaz a kevi vásár, illetve a karcagi vásár volt. Kenéz Ágnes egy vagyont költött öltözködésre, módja volt Pesten, Nagyváradon, Bécsben vásárolni, mégis rendszeres beszerzési forrása maradt a túri vásár. Ez számomra jelzi, hogy a túri vásárban tett beszerzéseiben maga a vásári hangulat, az esemény különleges volta, az esztendő nevezetes napjává emelkedett vásárnap lélektani hatása sem elhanyagolható tényező. Végezetül szeretnék adalékkal szolgálni arról, hogy a vásár, mint a társadalmi kommunikáció helyszíne és eszköze, olykor sajátos funkciót töltött be. Tudjuk, nem egyszer sanyarú sorsuk volt az idegenből vitt menyecskéknek. A napa szigorú felügyelete alatt szemmel tartott új asszonynak nem volt könnyű férje családjának szokásrendjébe beilleszkedni, s életmódjához és mentalitásához alkalmazkodni. Különösen így volt ez a jászsági nagycsaládokban. A beilleszkedési nehézségekből keletkezett családi konfliktusok sokszor torkollottak tragédiába vagy végződtek bíróság előtt. A helyi társadalom a legritkább esetben tolerálta a menyecske ellenállását, apró lázadási kísérleteit pedig elítélte. Kitörési pontot némelyek a szökésben reméltek, ami olykor sikerült, olykor nem. Jászkiséri esetünk azt példázza, hogyan kapott szerepet mindebben a vásár, esetünkben az októberi váci vásár. Az ügy főszereplője ifjú Boros Mihály felesége a monori származású Vincze Kata volt, aki a rossz bánásmód miatt Jászkisérről akart visszaszökni Monorra. 32 SZML Túrkeve lt.Rsz.1642.