Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata
Patrik (1979-) (mikroszint) az etnikai 17 , és legújabban Süli-Zakar István (1945-) a politikai jellegzetességek fontosságát is érvényesítve közelít a vallások térbefolyásoló szerepéhez. 18 A vallási néprajz — vallásföldrajz viszonyát elemző jelen alfejezet elején azt írtam, hogy a vallásföldrajzi kutatások a második világháború után észrevétlenül átcsúsztak a vallási néprajz területére. Ez nem jelentett mást, mint hogy célirányos vallásföldrajzi vizsgálatok (tehát nem kiegészítő felekezeti statisztikai táblázatok, térképek összeállításai) a néprajz területén indultak meg ismét az 1980-as évek elején Magyarországon. Bartha Elek (1956-) ökológiai szemléletű alapkutatásai tették lehetővé a földrajz számára 19 , hogy a saját, elsősorban a kontinentális (német) nézőpontot érvényesítő területére beemelve e néprajzi vizsgálatokat, megteremtse a mai kétpillérű, az angolszász szemléletet is integráló vallásföldrajzot. 20 ELTÉRŐ UTAK A NÉPRAJZ ÉS A FÖLDRAJZ VALLÁSI ÁGA KÖZÖTT 1. Elsőrendűen megkülönbözteti a két tudományágat a kutatási célcsoportok eltérése. A vallásföldrajz (az angolszász ág is) elsősorban a valamilyen tantételek által behatárolható (és ezáltal mérhető, térben leképezhető) felekezetek, szekták, csoportok térhasználatát, környezet befolyásoló szerepét elemzi. A népi vallásosság éppen e tulajdonságokkal nem rendelkezik. A fogalom képlékenysége: A „Kik?", „Mennyien?", „Milyen formában?" végzik a népi vallásgyakorlat legkülönbözőbb formáit?" - kérdések magasabb hierarchia szinteken egzakt 17 Az etnikai és vallásföldrajz kérdései között szoros az átmenet. Éppen ezért a két tudományág kérdéseivel foglalkozó kutatók az etnikai és a felekezeti kutatási szálat nagyrészt együttesen művelik. Példaként 1. tipikus átmeneti alapkutatásokra: SAWATZKY, Leonard, 1976. 111-123; LENZ, Karl, 1977. 216-238; BAJMÓCZY Péter, 2004. 26-41. 18 HUNYADI László, 1995; HUNYADI László, 1998b; HUNYADI László, 1998c. 133-144; KOCSIS Károly, 1999. 11-18; ILYES Zoltán, 1999. 6-21; ILYES Zoltán, 2000. 128-138; KEMÉNYFI Róbert 2000. 117-150; SÜLI-ZAKAR István, 2001. 26-54. - A történeti vallásföldrajzi kutatások második világháború utáni hiánya miatt értelemszerűen nem lehetett rokon szakterületeknek meghivatkozni mondjuk Magyarország egykori felekezeti térszerkezetét elemző geográfiai írásokat. Ezért igyekezett a történelem is a történeti-kulturális folyamatok értelmezéséhez nélkülözhetetlen felekezeti adatsorokat a saját szakterületén belül összeállítani, és ezek segítségével a vallások térbeli szerkezetét leírni (bár ez igaz az etnikai/nemzetiségi térszerkezetekre is!). L. pl. MAKKAI László, 1987. 1461-1483; BENDA Kálmán, 1980.435-441; HANÁK Péter, 1988. 413-421. 19 Összegző műként 1. BARTHA Elek, 1992; BARTHA Elek, 2006. 20 HUNYADI László, 1998a. 325-347.
