Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

alapján pedig - még ha csak részben sikeresek is - remélhetjük, hogy a spirituális a jövőben visszakerül a földrajztudomány napirendjébe".

5 3. A huszadik század első fele ismételten teret enged a földrajzban a teológiának, filozófiának. Alapvetően Max Weber (1864-1920) művei és az általa képviselt szemlélet irányítja rá a geográfia figyelmét a vallás szociális és gazdasági szerkezetre gyakorolt hatására.

6 4. Majd a második világháború után, a geográfiai térszemlélet differenciálódásának (a személyes terek fontossága), a térbeli hierarchia szintek átjárhatóságának, a szociális struktúrák alapvető, azaz a természeti tényezőkkel egyenrangú térszervező erejének felismerése kiteljesítette a vallásföldrajzban a huszadik század első felében megindult folyamatot, azaz megnyitotta ismét a geográfia szemléletét a filozófiai és a teológiai szellemiségére, tanításaira.

7 Hiszen a geográfia két markáns fejlődési útjának megfelelőn a vallásföldrajzi kérdésfeltevés is igen komplexé vált: napjaink felekezeti/vallási térbeliségének értelmezésnek árnyalatait éppen az adja, hogy - amint arról már szó volt - mennyire tudja a kutatás az adott helyet, teret, térhálót a maga (egzakt módon megfoghatatlan) szentségében értelmezni. A német földrajzi gondolkodás története azt mutatja, hogy a vallási ág elsősorban szociálgeográfiai szempontokat tartott szem előtt. A funkcionális nézőpontot érvényesítő és a társadalmi cselekvésre koncentráló német geográfia elsődlegesen azt vizsgálja, hogy a vallás milyen hatással van a társadalmi hálókra (pl. gazdaság, közlekedés), demográfiai viszonyokra (pl. a vallásgyakorlás korösszetétele, házasodási szokások), és maguknak a szent tereknek a megszervezésére.

6 A német földrajz alapvetően tehát klasszifikál, azaz különböző szempontok alapján osztályozza egyrészt a vallásosság megnyilvánulásának formáit (pl. a rítus, a misztikum, a dogma, az etika nézőpontjából), másrészt elemzi a vallás és a (természeti/ társadalmi) környezet egyes szeleteinek (pl. éghajlat, település, politika, média, turizmus) kölcsönhatásait.

9 Az angolszász vallásföldrajz a vallás a „társadalmi működésben" betöltött szerepét elemzi, azaz e geográfiai szálon ökológiai elgondolások dominálnak. A kutatások egyrészt a vallásosság környezeti modelljeinek működését igyekeznek 5 PARK, Chris, C, 1994. 26-27. 6 1. WEBER, Max, 1982. 7 Részletesen 1. BÜTTNER, Manfred, 1985. 17-33. 8 1. TATAI Zoltán, 1995. 29-33.; BERÉNYI István, 1997. 14-19; PETE József, 2004. 1390-1411; PETE József 2006. - A német vallásföldrajzi gondolat alakulásának történetét korabeli szövegek gyűjteményeként: SCHWIND, Martin (Hrsg.), 1975. 9 RINSCHEDE, Gisbert, 1999.13-18.; 1. még. KURT, Rudolph - RINSCHEDE, Gisbert (Hrsg.), 1989. I-II.