Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

értelmezni, másrészt pedig azt, hogyan befolyásolja a vallás az emberi társadalom életmódját, belső szerveződését}

0 A magyar vallásföldrajzi ág nem vált olyan hangsúlyossá a honi geográfia rendszerében, mint az etnikai kérdések földrajzi szemléletű megválaszolása. A honi geográfia formálódásának korában, a XIX. század második és a XX. század első felének időszakában az etnikai tagoltság területi elemzései kapták a fő hangsúlyt. Jóllehet a nemzetiségi megoszlással jórészt a felekezeti törésvonalak egybe esnek, az ország területi egységére nem vallási/felekezeti mozgalmakban, hanem nyelvi/ nemzetiségi törekvésekben látott a magyar politikai elit veszélyt. A nemzetiségi térképszerkesztési módok számtalan változatának kidolgozására, és az etnikai térszerkezetek mikro-, mező- és makroszintű elemzésének megindulására tulajdonképpen tudományos szempontból is Jótékonyan" hatott a politikai meggondolások „beszűrődése" a geográfia területére. Noha e „mögöttes" ideológiai elgondolások hiánya nem „lendítette be" a felekezeti/vallási térszerkezetek elemzését, mégis úgy látom, hogy e politikai háttérnélküliségnek köszönhetően - ha nem is olyan kifinomult módszertani készlettel, mint amely a nemzetiségi kutatásokat jellemezte - a honi geográfia vallási alapkutatásai megkapták azt a lehetőséget, hogy kérdésfeltevésben egyensúly jellemezhesse e tudományágat. Azaz a felekezeti statisztika esetleges hiányait, a „magyar vallások"

11 elterjedését, dominanciáját bizonyító írások és térképlapok helyett, a korszak európai (elsősorban német) alapkutatási folyamatainak megfelelően, a vallás és a környezet hatására koncentrálhatott (volna).

12 Am ezzel az eséllyel a magyar vallásföldrajz nem tudott élni: 1. A trianoni döntés következményeként a honi és a kisebbségi magyar területek statisztikájában a kezdeti „vallássemleges" évtizedek után mégis elszaporodtak azok az írások, amelyek hangsúlyos helyet adtak a vallásfelekezeti megoszlás pontos felvételezésének azzal a céllal, hogy ezek az adatok is támogassák a Kárpát-medence etnikai állapotának változatlanságát, stabilitását}

3 Habár a felekezeti statisztikai adatok hangsúlyossá válása utat nyithatott volna a kartográfia és a földrajz számára a felekezeti térképek felértékelésére (készültek is ilyen térképek), mégsem emelkedett a két világháború között a vallásföldrajz ezen (felekezeti térszerkezeti, vallások elterjedést mutató) ága a nemzetiségi térképek fontossága mellé (1. alább).

14 10 SOPHER, D. E, 1967.; PARK, C.C, 1994.; BERÉNYI István 1997. 23-27. 11 Itt főként arra gondolok, hogy nem ortodox. 12 L. ígéretes kezdetként: BARTEK Lajos, 1898. 250-254.; 13 KOVÁCS Alajos, 1925.29.; FRITZ László, 1929.78-80, 115-120, 155-160.; KARNER Károly, 1930. 616-707, uő. 1931. 3-37.; FOGARASI Zoltán, 1936. 755-771. 14 STEGENA Lajos, 1998. 41.