Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DÉNES ZOLTÁN: Európa gyökerei

Hérodotosz a városállamok világának és a Perzsa Birodalomnak az ellentétét értette rajta. Később a Mediterraneum és Kis-Azsia távolabbi részeinek, de Egyiptomnak a szembeállítását is kifejezte. A karoling korszakban terjed el Európa fogalmának használata. Európa a Karoling Birodalom területe, ellentétben a Bizánci Császársággal, s minden más területtel. Időnként még közlekedik az orient expressz. Még a XIX. század végén is a Kelethez tartozott Bulgária és a Balkán jelentős része. Nem hallgathatunk arról az ókortól középkorig terjedő felfogásról, hogy a Kelet az élet a boldogság, a nappal a világosság birodalma, a Nyugat ellenben a boldogtalanságé és a halálé, az éjszakáé és a sötétségé. Ex oriente lux. A Keletről származó üdvösség fénye fokozatosan világítja be a sötét Nyugatot. A korai keresztények nyugat felé, azaz a sátánnal szembe fordulva mondták el keresztségi fogadalmukat. Szembefordultak a gonosszal és minden pompájával. Ezért jelentek meg a Karoling korban tornyok a templomok nyugati oldalán, bennük Szent Mihálynak szentelt kápolnákkal. Az arkangyal oltalmat nyújt a Nyugaton lakó és onnan támadó démonokkal szemben. Még Hegel is eljátszik az Occidens és Oriens irányképzeteivel. A Világtörténet Filozófiájának bevezetőjében írja: „ami kiváló volt Ázsiában azt nem tartotta meg magának, hanem Európába küldte". Nyugat és Kelet között van egy köztes régió, amely ötszáz éven át egyértelműen a Nyugathoz tartozott és annak határterülete volt. A Baltikum, a lengyel, a Kárpátok övezte magyar és horvát területhez. Ezt a területet nevezzük Közép Európának, bár sokan még a létét is kétségbe vonják. Tagadhatatlan, hogy csak a XVI-XVII. században vált igazán közép-európaivá. A nyugathoz kapcsolódó, ámde a török és az orosz felé is orientálódó, mind politikailag, mind tudatilag megosztott régió, írja Hanák Péter. Európa egysége csak kulturális egészként fogható fel. Nem a földrajzi fekvése döntő, hanem az Ázsiából eredő, egyúttal azonban Ázsiától elhatárolódó kultúrája. Ez a szemlélet sem problémamentes, mert vannak Európán kívüli ám európai kultúrájú régiók is: Észak-Amerika, Dél-Amerika, Ausztrália. Vajon miért vált ki belőlünk az ázsiai és afrikai bennszülött tömegmészárlásoknál jóval hevesebb ellenzést az amerikaiak iraki politikája, hacsak nem azért mert valamiként európainak tartjuk és ezért jóval többet várunk el tőlük, mint a nem európai kultúrán felnőttektől. Ahogyan nem határolható el földrajzilag egyértelműen Európa, kulturálisan sem marad önmagánál, hanem elterjedt az egész világon. Az európai kultúra globális jellegűvé vált a megfelelő történelmi előzmények nélkül. Az európaiság évszázadokon keresztül egyjelentésü volt a kereszténységgel. A világ mai európai gyökerekből táplálkozó globalizálódása; a tudomány, a technológia térhódítása, a demokratikus társadalmi berendezkedésre, az alkotmányosságra, a szabadságjog-