Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DÉNES ZOLTÁN: Európa gyökerei

DÉNES ZOLTÁN EURÓPA GYÖKEREI Mindannyian, akik itt vagyunk Nagykőrösön, európainak és magyarnak valljuk magunkat, bár korántsem magától értetődő az önazonosítás, Elképzelhető, hogy egyetlen buddhista sem tartaná magát ázsiainak, ha a Törökországtól Hispániáig terjedő földrészt tekintjük Ázsiának. Mi a magyarázata annak, hogy az európaiakban sokkal mélyebben él az összetartozás tudata, mint más kontinensek lakóiban. Mit értsünk azon, hogy európaiak vagyunk? Már maga a kérdés is arra vall, hogy nem vagyunk teljesen biztosak európaiságunk felől. Egy japánnak vagy egy amerikainak nem kérdés az azonossága. Olyan konkrét történelemre tekintenek vissza, amelyet elfogulatlanul hagyományozhatnak tovább. Ez vonatkozik Európa idősebb nemzeteire is: a spanyolokra, a franciákra vagy az angolokra. De mi magyarok már nem vagyunk ilyen biztosak, akárcsak a németek vagy szlovákok. Az első kérdésünk tehát: mit értsünk azon, hogy európaiak vagyunk? Vajon szellemi-kulturális egységnek tekinthető-e Európa annak ellenére, hogy önálló államok sokaságára esik szét; mégis szembetűnő kulturális egysége, azonnal felvetődik a kérdés, melyek ennek az egységnek a gyökerei. Milyen tájékozódást nyújthat ez a jövőre nézve. Európáról beszélve egy sok országra és államra tagolódott földrajzi régióra gondolunk: egy földrészre. Ám ha belegondolunk, különösnek tűnik Európáról, mint földrészről beszélni. Elég csak ránézni a Föld térképére, hogy lássuk, Európa csak nyugati nyúlványa egy jóval nagyobb világrésznek, Ázsiának. Nyugaton, északon és délen vitathatatlanok Európa határai. Keleten azonban Ázsia felé már bizonytalankodunk és ingadozunk. Vajon Európa e Oroszország Urálon túli része. A legutóbbi időkig úgy beszélünk Európa keleti határáról a vasfüggönyről, az EU határáról, mintha itt kezdődne a kelet, vagyis Ázsia. Európa mindig Ázsiától elhatárolódva határozta meg önmagát, és mindig ingadozott, ha pontos határokat kellett vonnia. Évezredeken át irányfogalom volt Európa és Ázsia, az Occidens és Oriens. Napnyugat és Napkelet pontos megfelelőjeként. Ezek a fogalmak nem értékmentesek. Asszír ékírásos emlékeken olvashatunk az „irb" vagy „ereb", a lemenő Nap és a sötétség birodalmának, valamint az „asu" a világosság és a felkelő Nap országának az ellentétéről. Feltehetően tőlük, a föníciaiak közvetítésével vették át a görögök ezt az ellentétpárt.