Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - NÉMETH BALÁZS: Néhány megjegyzés a Bécs-Nyugati Református Egyházközségben élő magyar származású reformátusokról

is élhetővé teszi. Örömmel fedeztem fel azt, hogy a társadalmi mobilitással kapcsolatos elmélkedéseim során teljesen hasonló eredményekre jutottam, mint az erdélyi néprajzkutató, Nagy Olga.

6 A szerző a tudományos vizsgálódásai során egy népcsoport jövőjét nem a folklórra redukált „én" - és identitás tudatban - látja, hanem a nyitott és képzett társadalom előmozdításában. Ez a felismerés volt két különböző struktúrájú erdélyi magyar falu vizsgálatának és elemzésének az eredménye. A BÉCSI REFORMÁTUS LELKIGONDOZÓI SZOLGÁLAT SZEREPE ÉS FELADATA A menekültek és az emigránsok lelki gondozására az ausztriai Református Egyház keretein belül, mint annak legfontosabb műve, létrejött 1957-ben a Magyar Lelkigondozói Szolgálat. A célkitűzés eredetileg az ötvenhatos menekültek istentiszteleten belüli és lelkipásztori lelkigondozása és tanácsadás volt. Az ausztriai Magyar Lelkigondozói Szolgálat történetének második csúcspontját az 1990-ben Romániából érkező magyarok nagy bevándorlási hulláma képezte. A Bécs-Nyugati Református Gyülekezetben sok magyar származású vette igénybe a Magyar Lelkigondozói Szolgálatot, és rendszeresen látogatta annak istentiszteleteit, ünnepeit és kulturális rendezvényeit. Az 1990-es magyarországi politikai fordulat után a Magyar Lelkigondozói Szolgálat életében is változás következett be. A kölcsönös kapcsolatok Magyarországgal, magyar vendéglelkészek, előadók és zenészek meghívása megsokszorozódott. A magyar diákokról és az átmenetileg Bécsben tevékenykedő magyarokról való gondoskodás új súlypontokat helyezett el. Az eredetileg menekültekből álló gyülekezet az ausztriai magyarul beszélő reformátusok gyülekezetévé alakult át. A Magyar Lelkigondozói Szolgálat 50 éves fennállása felkínálja az alkalmat mérleg elkészítésére. Eltekintve jelentőségétől a hit és a keresztény életvezetés szempontjából, szociológiai és pszichológiai tekintetben a következő feladatokat ragadta meg: A vigasztalás, a segítségnyújtás és az agresszió, valamint az érzelemkitörések levezetésének a helyévé vált. Az ilyen szolgálat fontos és segítséget jelent különösen az emigránsok számára, akik egy új életben olyan megértési problémákkal és sok ismeretlennel szembesülnek, melyek félelmet, bizalmatlanságot és elutasítást is kiválthatnak. Természetesen ez a vigasztalási funkció folyamatosan változik. Például a fordulat előtt a hozzátartozók (akiktől a határ elválasztotta őket) miatti aggódás játszott nagy szerepet. Később ehhez csatlakoztak a munkahelyi és a gyermekneveléssel kapcsolatos problémák. 6 NAGY Olga, 1989.