Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - KÜRTI LÁSZLÓ: Település, betelepítés, migráció, kivándorlás betelepítés

rándkeresést ki lehetett volna védeni, ha a német bevándorlóktól megtanulják a bukás leckéjét, pontosabban azt, hogy a német Philadelphia, vagy a különböző Germantown-ok létesítése nem kivitelezhető Amerikában már a XIX. század közepén sem, abban a „lehetőségek hazájában," ahol az amerikai értékek elfogadása és hirdetése, és nem a különállás vagy az elszigeteltség a mérvadó.

35 A Monarchia kivándoroltjai-bevándoroltjai Észak-Amerikában pontosan illusztrálták Zangwill olvasztó-tégely elméletét. Az 1970-es évektől felgyorsult újabb bevándorlási hullám azonban már más elméletet kívánt. Az 1970-es évek hatására a társadalomtudományban az olvasztótégely-elméletet felváltotta az etnicitás és a multikulturalizmus, a pozitív etnikai alapú különállás megtartása a társadalmi béke megőrzésére. Ehhez az indíttatást az 1976-os össznemzeti ünnepségsorozat adta meg - Amerika kétszázéves évfordulójának ünneplése, amely már reflektálta azt a változást, hogy az amerikai társadalom átrétegződött, és az új bevándorlás már nem az európai, hanem a harmadik világ vándorait jelentette.

36 A nemzetiségek kulturális feléledése és a kulturális színességének elfogadása volt a multikulturalizmus alapja, ami a homogén nemzetállammal szemben jött létre, de ami szintén több problémát jelentett a kutatás számára, mivel a kultúrák közötti párbeszéd fenntartására a kultúrák különállását és megtartását hirdeti.

37 Az 1980-as évek végére a kifejezés párosult a transznacionalizmussal, a nemzetállam határain átívelő, azt teljesen semmibe vevő politikai-kulturális szervezkedéssel, a heterogén nemzetállam elfogadásával és a transzkulturalitással. Ennek a folyamatnak része az új (nemzetállamok születése, politikája, az etnikai pártok megjelenése, de - sajnálatosan - a többségi hatalmi politika által kitermelt lakosságcsere, vagy az„etnikai tisztogatás" is. A multinacionális vállalatok keletközép-európai terjeszkedése szintén befolyásolja a XXI. század migrációs folyamatait is, ami magával vonja a munkaerőpiac átrendeződését, de ide tartozik még a ma már közismert szélsőséges politikai idegengyűlölet, és a mára már jól ismert nemzetközi terrorizmus. Mindezen folyamatok egységesülnek abban a miliőben, amiben aztán a kulturális és etnikai másság mára már teljesen más köntösben jelentkezik. Erre példa az amerikai szlogenek: „unity in diversity" és a „nation of nations", melyet legtöbb bevándorló csoport elfogad és ünnepelve vallja magát jó amerikai állampolgárnak, még akkor is, ha otthon etnikai csemegéket fogyaszt és 35 Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a XIX. század során ne jöttek volna létre kommunák, és főleg utópisztikus, közösségek, ám ezek nagy része hamar felbomlott. Lásd erről bővebben Hayden, 1976, Holloway, 1966. A vallásos közösségek kis töredéke tudta magát fenntartani, és egy részük a modern igényekhez igazodva próbált fennmaradni, pl. Amish, Mormon, Mennonite, Amana, stb. 36 Kantrowitz, 1973, Keely 1979, Welsch 1999. 37 Di Leonardo, 1998, Hannerz 1996.