Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - GECSE ANNABELLA: A migráció XX. századi változatai és következményei egy gömöri falu életében

képviseltek, (képviselhettek volna), amíg jelen voltak. Szemléltetik ezt az alábbi, egyházi anyakönyvek bejegyzéseiből szerkesztett táblázatok. (Az összesítésekbe csupán azok az évek kerültek be, amikor a telepes családokban is születtek gyermekek, köttettek házasságok.) A telepesek - egy család egy tagja kivételével, aki itt ment férjhez - az 1980-as évek elejére szinte nyomtalanul eltűntek Baracáról. Az idősebbek elköltözésüket a betelepüléshez hasonlóan számon tartják, nem minden esetben ugyan, de nagyvonalakban nyomon követték. Amennyiben a vegyes házasságból születetteket figyelmen kívül hagyjuk, a táblázat egyszerűsített eredménye azt jelzi, hogy azokban az években, mikor a betelepült családokban is születtek gyermekek, az összes gyermek 13,1 %-át jelentették a telepes családok gyermekei. A számok tekintetében tehát a telepeseknek - a demográfiai folyamatok szempontjából rövid idő elteltével - nem volt, de nem is lehetett mérhető, a lakosság összetételét módosító szerepük, viszont statisztikailag érzékelhető, határozottan kimutatható a jelenlétük. A telepesek házasságkötéseit leginkább olyan szempontból érdemes megvizsgálni, hogy mennyi a falubeliekkel kötött házasságok száma, ami azt is jelzi, mennyire fogadta be őket a falu, mennyire fogadták el ők a falut. A betelepültek és a törzsökösök házasságkötéseinek száma az egyházi anyakönyvek adatai alapján « , I Telepesek házasságainak usszes nâzassaq szama | 19?8 5 1 1929 7 1 1931 3 1 1933 4 1 1937 2 1 1938 1 1 1939 2 1943 4 1 1946 4 1 1949 4 1 1952 4 1 1953 2 1 1955 3 1 1961 3 1 1963 2 1 1971 4 1 1979 3 2 Összesen 57 19