Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - KUGLER JÓZSEF: A békés-csanádi szlovákok önkéntes második világháború utáni migrációja, és ennek napjainkig tartó hatása 1945-1948
társadalmi réteg tagjai is szép számmal vállalták az átköltözést. A gazdálkodók többsége országosan és térségünkben is 5 kat. hold földterülettel rendelkezett. 16 Érdekességként említhető, hogy a kitelepülni szándékozó földműves szlovák lakosság egy része éppen az 1945. évi földreform során vált földtulajdonossá vagy egészíthette ki korábbi csekély birtokát. így egyebek mellett a Délkelet-Alföldön közel 10 ezer kat. hold mezőgazdásági ingatlan került a földosztás során a lakosságcsere iránt érdeklődő családok tulajdonába. 17 Emellett kimutatható, hogy a délkelet-alföldi településekről egy szélesebb (1200 család) kis- és középparaszti réteg (5-20 kat. hold) is érdeklődést mutatott az átköltözés iránt. Összességében megállapítható, hogy a lakosságcsere keretében több mint 60 ezer magyarországi szlovák vált saját elhatározásából csehszlovák állampolgárrá. Ez szám jóval elmarad Benes elnöknek és politikus társainak korábbi elvárásaitól. A magyarországi (délkelet-alföldi) szlovák vagy szlovák gyökerű népesség másik része, több tízezer személy ugyanis az akkori sokkal kedvezőbb csehszlovákiai életkilátások ellenére is hű maradt szülőföldjéhez, és a háborúban vesztes, ezernyi gazdasági nehézséggel küszködő Magyarországon maradva kívánta további életét szlovákként vagy magyarként leélni. Néhányuk döntését minden bizonnyal azok a kedvezőtlen hírek is befolyásolták, amit már átköltözött rokonaiktól, ismerőseiktől kaptak, miszerint vagyoni igényeiket a Szlovák Telepítési Hivatal nem a toborzási időszakban megígért mértékben elégíti ki. Ha az önkéntesen elköltözők lélekszámának településenkénti megoszlását veszszük figyelembe, megállapítható, hogy számuk többnyire elmaradt a szlovák anyanyelvüket megváltókétól (2. táblázat). 18 Ez azonban nem jelenti azt, hogy csak azok éltek az egyezmény nyújtotta lehetőséggel, akik az 1941. évi népszámláláskor szlovákként regisztráltatták magukat, hanem a magyarként bejegyzett szlovák gyökér űek is a voltak a jelentkezők között. A szlovák fél ugyanis nem ismerte el az 1941. évi magyarországi népösszeírás hitelességét, így felfogásuk szerint az egyének a lakosságcserére történő jelentkezésük során is kinyilváníthatták szlovák mivoltukat. Magyar részről végül egy olyan megállapodás elfogadását szorgalmazták, mely szerint a kitelepülésre jelentkezőknek a magyar hatóságok előtt is nyilatkozniuk kellett nemzetiségi hovatartozásukról, és egy, az érdekelt államok képviselőiből álló bizottság megvizsgálta a jelentkezők szlovák nyelvismeretét is. Országosan az elköltözni szándékozók több mint ötöde (a bizottságok tapasztalatai alapján) nem rendelkezett még minimális szlovák nyelvtudással sem, a délkelet-alföldiek esetében azonban ez arány mindössze csak néhány százalék volt. 19 Az átköltözés iránti igény főként a zártabb Csanád megyei szlovák közösségek16 KUGLER József, 2000. 182. 17 DÉR László-SZABÓ Ferenc, 1975. 457-462. 18 2. táblázat. Forrás: KUGLER József, 2000. 184-186. 19 KUGLER József, 2000.182.
