Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - KUGLER JÓZSEF: A békés-csanádi szlovákok önkéntes második világháború utáni migrációja, és ennek napjainkig tartó hatása 1945-1948

KuGLER JÓZSEF A BÉKÉS-CSANÁDI SZLOVÁKOK ÖNKÉNTES MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI MIGRÁCIÓJA ÉS ENNEK NAPJAINKIG TARTÓ HATÁSA A LAKOSSÁG NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELÉBŐL ADÓDÓ ELVÁNDORLÁSOK A XX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN A DÉLKELET-ALFÖLDÖN A törökellenes felszabadító háborúk és a Rákóczi-szabadságharc után lakatlanná vált vagy gyér lakosságú Kárpát-medencei területek nagyobb részének újbóli benépesítése a XVIII. század elejétől egy évszázad alatt többé-kevésbé végbement. Az egyházi és világi földbirtokosok mellett maga az államhatalom, a Habsburg uralkodók kiépülő felvilágosult abszolutista rendszere is tevékeny részt vállalt e folyamatból. A szervezett telepítés és a spontán bevándorlás eredményeként a középkorban még csaknem színmagyar lakosságú Alföldön számos olyan település (térség) jött létre, ahol a magyarok mellett kisebb-nagyobb számban másajkú népek is megtelepedtek.

1 A magyarság XX. századi története szempontjából tragikus kimenetelű trianoni békediktátum e vegyes lakosságú alföldi területeket nem kevés magyar többségű településsel, megyerésszel együtt a szomszédos államok impériuma alá helyezte, szétzilálva egyúttal a korábban kialakult gazdasági kapcsolatokat is. A trianoni országterületen maradó kisszámú vegyes lakosságú térségeink egyike az ún. Délkelet-Alföld, az egykori Békés megye, valamint Csanád, Arad és Torontál megyék maradék részei, amit közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyévé vontak össze a húszas évek elején. Az itt élő nem magyar ajkú népek között a szlovákok voltak legtöbben, de kisebb német, román és szerb közösséget is találunk e vidéken. A XIX. század utolsó harmadától éppen itt, a Körösök, a Maros és a Tisza által határolt térségben országos jelentőségű agrárszocialista mozgalom bontakozott ki. Féja Géza nevezetes szociográfiájának megjelenése óta pedig „Viharsarokként" vált ismertté az a térség, ahol az említett, nemzetiségiek által is lakott települések találhatók.

2 Néprajzi szempontból ugyanakkor a Dél-Tiszántúl az Alföld legnyitottabb részének tekinthető, aminek XVIII-XIX. századi 1 SZABÓ István, 1941. 12-199. 2 FÉJA Géza, 1937. 17-41.