Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MARINKA MELINDA: Migrációs formák a mezőpetri sváboknál

NÉVVÁLTOZTATÁS, MINT A SZABADMIGRÁCIÓ GÁTJA A szatmári sváb települések számos történelmi és néprajzi leírásában olvashatunk a sváb etnikai identitású lakosok névváltoztatási problematikájáról.

21 A változtatás okai közé sorolják a már fent említett magyar nemzeti öntudat kifejezésére való törekvést, a magyarosítási mozgalmakat

22 - amelyek a 19. század végén, majd az 1940-es években zajlottak -, a német katonaságba történő besorozást és az oroszországi deportálások újbóli bekövetkezésétől való félelmet. A Mezőpetriben élő kollektív történeti tudat szerint a nemzeti identitás kifejezése indított nagyobb fokú névmagyarosítási hullámot. A névváltoztatások azonban nem minden esetben jelentettek biztos megélhetést, biztonságot vagy nyugalmat, sőt gyakran a változtatók leszármazottainak távlati terveik elérésében, szabad mozgásukban is gátat szabtak. A névmódosítások, mint a migrációs lehetőségek egyik meghatározó tényezői, a vándorlási vagy helybennmaradási relációs folyamatok okozói és okozatai lehettek. Egyik interjúalanyom narratívájából jól érzékelhető a helyiek korabeli névváltoztatási procedúrája, annak következményei és a svábok migrációjára gyakorolt hatása. Ezen kívül jól példázza az önként módosítók kálváriáját a magyarosítással kapcsolatban. Ami azt is bizonyítja, hogy nem minden esetben történtek kényszerből a névmagyarosítások, hanem szabad akaratból, a magyar nemzeti öntudat kifejezéseként mentek végbe, vállalva ezzel a helyiek kiközösítését. A történet főszereplője az a Mezőpetriben élő, sváb származású, de magyar érzelmű, 70 év feletti hölgy, - K.M.

23 - aki két vezetéknévvel rendelkezik lakóhelyének köztudatában. Hivatalosan, a román állam által kibocsátott anyakönyv szerint, Klein néven szerepel, de az említett település lakosai Kissként ismerik. A kétféle névváltozat az elmúlt 70 évben különféle bonyodalmat hozott viselője, elődei és utódai életében is. A szóban forgó hölgy nagyapja, nevezett Klein J., az 1940-es évek elején hivatalos kérvényt nyújtott be a saját és 5 testvére vezeték nevének magyarosítására. Klein J. 5 testvérének a névváltoztatási eljárása Kleinról Kissre rövid időn belül lezajlott. A névmagyarosítási folyamathoz szükséges űrla21 PFEIFFER, Sepp, 1940., SCHMIED, Stefan, 1978., HAULER, Emst, 2003., BOROS Ernő, 2005. 22 Több helytörténeti leírás szerint a magyarosítási mozgalmak elsősorban a svábok asíszimilációjának felgyorsítására történtek. Ezek a tevékenységek megfélemlítő és kényszerhelyzet elé állító cselekedetek lehettek a közlések szerint. Lásd.: HAULER Ernst, 1987. 46-48, 1997. 106-123.; SCHMIED, Stefan, 1962.13-15, 1978. 25-27. 23 K.M. névváltoztatási történetének közlése során a személyiségi jogok védelme érdekében a család eredeti német neve helyett Klein, míg a magyarosított neve helyett a Kiss vezetéknevet használom. Tehát K.M. ebben az esetben Klein M. néven szerepel, monogramja azonban megegyezik az eredetivel.