Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MARINKA MELINDA: Migrációs formák a mezőpetri sváboknál

pon viszont Klein J. édesanyja nevét tévesen töltötték ki, ennek következtében az ügyet intéző hivatal a kérvényt visszaküldte. Klein J., mondván, „ő a leginkább magyarérzelmű a családban, és pont neki nem sikerül a magyarosítás" 24 , ismétel­ten kérvényt nyújtott be a névmódosításra. A második indítvány beadásának ideje alatt a névváltoztatások engedélyezését az állam beszüntette és így maradt Klein J. vezetékneve az eredeti, míg testvérei a Kiss nevet viselték. Klein J. kérelmének elutasításáról Mezőpetri lakosai nem tudtak, így mivel az egész család magyar érzelmű és magyarosította is a nevét, senkiben nem merült fel, hogy Klein J. ve­zetékneve nem Kiss. A hivatalos okiratokban viszont Klein maradt, mint ahogy utódai is. Klein J. fiát (Klein M. apja) szintén Kissnek ismerték, de a személyi igazol­ványban és egyéb okiratokban megmaradt az ő esetében is a Klein vezetéknév, így ennek következtében — mint német származású személyt - elhurcolták Oroszor­szágba a második világháborút követő deportálások alatt. Interjúalanyom, Klein M, az apja deportálása alatti éveiben egyedüli gyermekként édesanyját kisegít­ve dolgozni kényszerült. Jeles tanulmányait a munka okozta iskolai kimaradások miatt nem tudta folytatni. Bár fontos megjegyezni, hogy Klein M. neve az isko­lai bizonyítványban egyik évben Kleinként szerepelt, a másik évben Kissként. Ez esetben a bizonyítvány téves bejegyzése is igazolja, hogy nem csak közösségi szinten, hanem a hivatalos ügyintézések során sem volt egyértelmű a család neve. A deportálás következtében létrejött élethelyzetnek köszönhetően az iskolai le­maradások és az otthoni rendszeres kemény munka miatt Klein M. nem tudott el­végezni semmilyen magasabb iskolai osztályt, amely elmondása szerint oka lett jelenlegi anyagi és társadalmi helyzetének. A deportálás, amely kényszermigráció volt az elhurcoltak szempontjából, en­nek a családnak a sorsára is rányomta bélyegét. Megnehezítette a további létfenn­tartást az itthon maradottaknak és ellehetetlenítette az életét az elhurcoltaknak. Ebben az esetben a migráció, mint olyan nem csak a vándorlásban lévő egyént vagy csoportot érintette, hanem a statikus személyeket is. A névváltoztatási eljárás azonban nem csak a kényszermigrációs folyamatok­ra gyakorolt hatást, hanem a későbbi generációk szabad mozgásának elsődleges gátját is képezte. A Klein család további leszármazottainak példáján ez szintén jól érzékeltethető. A közösség és hivatalos szervek bizonytalansága és a csoportkö­zösség elutasítása ismét felmerült a Klein verzus Kiss név kapcsán, amikor Klein M. férjhez ment. A házasságkötés előtt, a templomi hirdetéskor a Kiss helyett használt Klein név a faluközösség értetlenségét váltotta ki, hiszen mindenki Kiss­nek ismerte a menyasszonyt. Az esküvő után Klein M. felvette férje nevét és a név­változtatási probléma egy időre halványulni kezdett, majd újra felmerült Klein M. 24 K. M. idézi nagyapját: Mezőpetri, 2007.

Next

/
Thumbnails
Contents