Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - BARTHA JÚLIA: Nagykunsági migráció a Bácskába

Jól tudták az udvarnál, hogy a német telepeseket víz mellé kell telepíteni, hiszen olyan mesterségeket űztek, aminek feltétele volt a víz közelsége, a kunokat pedig a pusztába, hiszen ők a sziket szokták, azon is megélnek. Nem kevés gonddal indult a telepesek élete. A Nagykunságból, Kunhegyesről érkező telepesek már jóval korábban, 1785 tavaszán megérkeztek. Az indulás dátumát nem lehet tudni pontosan. A feketehegyi református anyakönyvben az első keresztelési 1785. május 29-én jegyezték be. Kiosztottak 211 családnak , néhány esetben egyedülállónak 7800 hold szántó és kaszáló földet, ehhez kapcsolódott a közlegelő használata és a belső telek. Alig melegedtek meg, máris kevésnek találták azokat a juttatásokat, melyeket a kamara felajánlott. 1785-ben kelt folyamodványukban újabb benefíciumokért fordultak a felsőbb hatósághoz: 1. Kérték, hogy szabad éveik 1786-tól számítsanak, mivel folyó évi adójukat eddigi lakóhelyükön egész évre kifizették. 2. Már a szabad éveik alatt is kérik a bormérés, mészárszék és bolt hasznát, melyekre anyagi megerősödésük érdekében szükségük lenne, mert érégi lakóhelyükön házaikat, földjeiket olcsón kényszerültek eladni s a hosszú út is kárral járt, késő megékezésük miatt pedig már nem tudtak szántani és vetni és erre az évre csak szénából remélhettek valami hasznot, így e benefíciumok mielőbbi elnyerése nélkül nem is gondolhatnak templom, paróchia és iskola építésére. 3. Szekity puszta átengedését is kérik, ha máskén nem lehet, legalább bérletként. 4. Végül, szőlőültetésre alkalmas hely kijelölését kérik, amint ezt a zombori adminisztrátor szóban megígérte, mert Kunhegyesen is volt szőlejük és éppen akkor kellett otthagyniuk, amikor az termőre fordult.

8 A magyar kamara az első kérést méltányosnak találta, a másodikat egyszerűsítette, csak negyedévi borkimérést engedélyezett, a harmadikat és negyediket elutasította, utóbbit azért mert azon a vidéken rossz bor terem, s ha termelésre mégis engedélyt kapnának, akkor meg kellene engedni nekik az Urbárium szerinti féléves bormérési jogot is, ami viszont az uradalmi kocsmának jelentene kárt, hiszen akkor a ha helybéliek rossz boraikkal Szent Mihálytól Szent Györgyig ellátnák a községet így az uradalmi kocsmában nem fogyna a bor. A feketehegyiek nem nyugodtak bele a döntésbe, indokolták ezt még azzal, hogy Kunhegyesről újabb családok leköltözésére kell számítani, így a családok száma 300-ra szaporodik s így a jelenleg kijelölt lakóterük Szekity puszta nélkül szűkösnek bizonyul, elkerülhetetlenné válik a lábasjószágok és az aprójószágok átbitangolása a szomszédos földekre. A szőlőföldekről sem akartak lemondani: mivel „Ezen az orvos és patika 8 SÁRKÖZI Ferenc, 2000.53.