Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - BARTHA JÚLIA: Nagykunsági migráció a Bácskába

nélküli helyen egészségüket a nyári betegségekkel szemben nem tudják másként megvédeni, mint gyümölcs és bor mértékletes fogyasztásával... "

9 Kérelmük többször is megjárta az udvart, de II. József hajthatatlan volt, döntése értelmében Szekity pusztát birodalmi németekkel telepítették be. A határkérdésben úgy határoztak, hogy árok válassza el Feketehegy települést Szekity pusztától. Ez meg is történt, nyomát még ma is meg lehet találni a temető mögötti határrészen. A karcagiak 334 fő Ómoravicára ( ma Bácskossuthfalva) mentek. „Legelső gondjuk és kötelességük szerint nótáriusról gondolkoztatnak, ki a falunak szája lenne mindenütt, ahol O néma. Mentek azért másoktól utasíttatván Nagykőrösre és ott akadtak egy nőtlen Tóth József nevű emberre, ki magát ajánlotta és el is jött nótáriusi hivatalra, hozván magával egy ugyanoda való ifjút, Daru Istvánt iskolai tanítónak... rendes prédikátori hivatalra közéjük érkezett Halasi Gózon József."

10 A kunhegyesiek magukkal vitték Pap János kántortanítót, a kisújszállásiak lelkészüknek Pálfy Pált, kántoruknak Váróczi Andrást szemelte ki, ami jól mutatja, hogy a nagykunságiak igyekeztek gyülekezetüket felépíteni, együtt maradni, ezzel a közösséget megteremteni ott is. Az elbocsátó városok a tőlük telhető módon segítették őket tenyészállatokkal. Kunhegyes bikát adott, Karcag egy csődört és egy bikát, Kisújszállás egy csődört és egy bikát adott a kitelepülőknek. Az egyházak kegytárgyakkal segítették a hitélet megindulását. Kunhegyesről harangot is vittek. A kitelepülök legelső teendői között volt az egyház megszervezése, a lelkész Pacséron 1800 négyszögöl telket kapott, amelyen a templom és a parókia felépült. A tanító ugyanolyan méretű telket kapott, mint a többi lakos: 15x60 öl, 900 négyszögöles portát. A közösségi épületek közül például a községházát Omoravicán még 1786 nyarán felépítették. Sárból, nádtetővel készült ugyan, de a célnak megfelelt. Még ugyanabba az évben felépült az iskola és templomot is emeltek 1791-re. A pacsériak a parókia szomszédságában egy színben tartották az istentiszteleteiket, de hamarosan ők is felépítették a templomukat. A telepesek életét nagyon megkönnyítette, hogy néhány mesterember is volt közöttük.

11 A telepítés során az adminisztráció igyekezett úgy kijelölni a telepesek helyét, hogy együvé kerüljenek, és kolóniát alkossanak, ezzel mintegy megkönnyítette a közösséggé formálódást. Probléma így is volt, hiszen a zárt közösséghez szokott kunságiak nem vették jó néven, hogy oda már korábban rácokat telepítettek és folyamatosan kérték az uralkodót, hogy telepítsék el azokat. 9 SÁRKÖZI Ferenc id.m. 55. 10 FAZEKAS Mihály, 1989.75.; SZENTESI TÓTH Kálmán, 1942. 11 SÁRKÖZI Ferenc id.m. .27-33.