Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - JUHÁSZ ANTAL: A Kecskemét és Kiskőrös közötti pusztákra irányuló népesség-mozgás a XIX. század második felében

Jakab pusztai szülők az orgoványi ref. egyház keresztelési anyakönyvében

27 A szülők neve és foglalkozása A keresztelés ideje Barna Sándor ref. kertész Szarka József ref. kertész Kuthi Gábor ref. kertész Nagy István ref. cseléd Tóth Imre ref. birtokos Kovács Mihály ref. csősz Kovács Sándor ref. csősz Balogh Sándor ref. birtokos Osvát György ref. juhász ? Kállai János ref. birtokos ? ? Csendőr Péter ref. birtokos ? S allai Mihály ref. bérlő Árva Juliánná Tóth Juliánná ref. Bíró Éva ref. Baglyés Susánna László Borbála ref. Szalontai Éva ref. Németh Juliánná ref. Tószegi Terézia Hajdú Rozália ref. Gál Judit ref. Balog Sofia ref. Bencze Katalin ref. Juhász Eszter ref. Kovács Juliánná Gudmon Lídia ref. Banó Teréz r. kat. 1870. jún. 13. 1870. aug. 20., 1873 1870.szept. 24., 1872, 1875 1870.dec.23., 1874 1872. jan. 16. 1872., 1874, 1876 1872. márc. 30 1872 máj.18., 1874, 1876 1872 1873 1873., 1876 1874 1875 1875 1876 1876 Hét év alatt 12 Jakab pusztai házaspár 21 újszülöttjét és 4 jakabi leányanya törvénytelen gyermekét keresztelték Orgoványon. Az apák közül 4 birtokos, 4 kertész illetve cseléd, 1 bérlő és 1 juhász volt. Másik forrásunk az 1860-61-ben készült II. katonai felvétel.

28 A katonai térkép két szelvénye Máté Szék, Bogárzó tó, Rodli Szék tó környékén és a bugaci határ közelében 46, a tulajdonos nevével megjelölt tanyát, 2 csőszházat és a város tanyáját tünteti föl. Két tanyát jelöl Guszto Sámuel, Szegűz (helyesen Szekér) János és Varga Sándor nevével, Tóth Imrének pedig két, Kocsis Péternek három dűlőben volt tanyája. A II. katonai felvétel térképe és a református egyházi anyakönyvek egyértelműen bizonyítják: téves több kutatónak az a megállapítása, hogy a Szabadszállás birtokában lévő pusztarész benépesedése az 1880-as években kezdődött.

29 Konkrét adatokkal támasztja alá állításunkat a Szabadszállás történetéről néhány éve megjelent kötet. A Jász és Kun Kerületek 1840. június 15.-iki közgyűlésén a szabadszállásiak kérelmezték „a Jakabszállási pusztának birtok szerinti felosztása"-! 27 Orgovány ref. Egyház Irattára. Keresztelési anyakönyv 1870-től. 28 Hadtörténeti Intézet Térképtára. II. katonai felvételezés. Section 57. Col. XXXIV. és XXXV. 29 SZ. KÖRÖSI Ilona, 1990. 93, VARGA Lajaos, 1997. 183.; FEKETE János: A jakabszállási római katolikus plébánia története 1944-ig. kézirat.