Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - JUHÁSZ ANTAL: A Kecskemét és Kiskőrös közötti pusztákra irányuló népesség-mozgás a XIX. század második felében

Erre a Tanács azt az észrevétel tette, hogy „az érdeklett Jakabszállási puszta 4 mérföldnyi távolságra lévén a Várostól, e helyen inkább a sokkal közelebb eső Aranyegyházi pusztának (...) felosztása lenne czélirányosabb." Mire a közgyűlés határozata: „ Lakosokat kihalgatván, (...) az érdeklett Jakabszállás pusztai résznek még a következő ősszel történendő felosztását teljesedésbe venni igyekezzen."

30 Sajnos, a további fejleményeket a szerző nem részletezi, de a kötetben egyértelművé teszi, hogy a kért legelőosztás megtörtént: „Az 1841-es jakabszállási földosztás és az 1851. évi legelőfelosztás után megváltozott az állattenyésztés, az állattartás rendje. A legelőterület összeszűkítésével a nagy jelentőségű állattartó gazdálkodás megszűnt és előtérbe került a szántóföldi gazdálkodás."

31 Az 1860-61. évi katonai térképen feltüntetett tanyák bizonyára az említett legelő-parcellázások után épültek. A legelőosztás lebonyolításának, mértékének feltárása a további kutatás feladata. Ehhez támpontokat ad a Szabadszállási adóközség 1852. évi telekkönyve, melyben a Rodli dűlő, Felső csőszházi dűlő, Máthé széki dűlő földrajzi nevek Jakabszállás puszta területével beazonosíthatók

32 A telekkönyv föltünteti a pusztán kiosztott szántóföld, réti kaszáló területét, birtokosának nevét és lakását. A birtokosok túlnyomó része Szabadszálláson lakott, de a Görbeszéki dűlőben hat, Rodli dűlőben hét, a Felső csőszházi dűlőben hat, Mátészéki dűlőben egy birtokosnak Jakabszállás pusztán volt a lakása. Szekér Jánosnak és Tóth József bodnárnak két dűlőben is volt földje: Szekér Jánosnak Mátészéken 20 kat. hold szántóföldje, Felső csőszházi dűlőben 18 hold szántója és 7 hold 339 négyszögöl kaszálója és lakását Jakabszállás 64. házszámon tünteti föl. Szerintem az osztrák és cseh mérnökök által készített II. katonai térkép XXXIV. 57. Jelzetű szelvénye őt jelöli „Szegűz János" néven. Tóth József bodnár pedig Görbeszéki dűlőben 13 kat. hold szántót és 842 négyszögöl kaszálót, a Felső csőszházi dűlőben 7. hold 569 négyszögöl szántót birtokolt. A telekkönyv tanúsága szerint 1852-ben 13 birtokos lakott a Szabadszálláshoz tartozó pusztarészen. A legmagasabb házszám viszont 64, amiből arra következtetünk, hogy (legalább) ennyi tanya épülhetett. Ne feledjük, hogy a pusztán római katolikus vallású családok is megtelepedtek. 1886 és 1909 között 14 jakabszállási reformátust jegyeztek be Orgoványon a halottak anyakönyvébe (6 éven alól elhaltakat, a nagy csecsemő- és kisgyermekkori elhalálozásra tekintettel, nem vettem számba).

33 Az 1894-ben, 73 évesen elhunyt Baglyas János, 1905-ben 75 évesen elhunyt Ács Judit, 1896-ban 65 évesen meghalt Juhász Imre és az 1888-ban 52 éves korában meghalt Bozsóki Lídia 30 TÓTH Sándor, 2001. 217. 31 TÓTH Sándor, 2001. 273. 32 BKML V. 376. szabadszállás kora polgári kori iratok. V/442/72 sorozat. Nr. 6. 33 Orgovány ref. Egyház Irattára. Meghaltak anyakönyve 1886-1919.