Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - JUHÁSZ ANTAL: A Kecskemét és Kiskőrös közötti pusztákra irányuló népesség-mozgás a XIX. század második felében
JUHÁSZ ANTAL A KECSKEMÉT ÉS KISKÖRÖS KÖZÖTTI PUSZTÁKRA IRÁNYULÓ NÉPESSÉGMOZGÁS A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN A XVIII. század végén a vizsgált tájon közbirtokossági legelők és földesúri birtoklású puszták terültek el. Közülük Ágasegyháza, Köncsög, Matkó és Bugac Kecskemét városához tartozott, Jakab Szállását és Orgoványt az 1745. évi redempciókor kiskunsági mezővárosok váltották meg, Páhi és Bocsa pusztát pedig nemesi földbirtokosok uralták. A tájunkra irányuló migráció elemzése meghaladná az előadás kereteit, ezért csupán két puszta: Orgovány és Jakab Szállása népesedését mutatom be, a megjelölt időhatárok között. 1 Bedekovich Lőrinc 1799-ben Orgovány pusztát így írja le: „... egy része sovány haszontalan homok, más része legelő és Tanyákra fel-osztatott, vagyon benne gazos, nádtermő zsombós rét is..." Jakab Szállását pedig így jellemzi: „... földje sok helyen homok butzkás, mégis a marha-legeletre alkalmatos, a Szabadszállási részen levő semlyékekben termés kövek találtatnak épületre valók, a Fülöpszállási oldalon pedig nevezetes Tó vagyon, ... a Majsai részen középszerű szántó földek vágynak." 2 Látható, hogy a puszták talaja, következésképp haszonvétele igen változatos: nagy területet buckás, haszontalannak tartott futóhomok borított, voltak zsombékos, vízállásos rétek jószáglegeltetésre alkalmas gyepek és végül szántóföldek is. Erről a vidékről írta néhány évtizeddel később Petőfi Sándor: „A tanyákon túl a puszta mélyén Áll magányos, dőlt kéményü csárda; Látogatják a szomjas betyárok, Kecskemétre menvén a vásárra." Az 1840-es években tehát a táj arculatához a tanyák is hozzátartoztak. ORGOVÁNY PUSZTA NÉPESEDÉSE A 16550 kat. hold kiterjedésű pusztát 1745-ben Kunszentmiklós váltotta meg és közbirtokossága külső legelőül használta. Az I. katonai felmérés (1784) térkép1 A tanulmány része a Duna-Tisza köze nagyobb területére kiterjedő település- és népességtörténeti vizsgálatnak. Témával kapcsolatban JUHÁSZ Antal, 2005. 2 TÓTH János, 1976.