Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - VIGA GYULA: Változások a Bodrogköz táji kapcsolataiban

ViGA GYULA VÁLTOZÁSOK A BODROGKÖZ TÁJI KAPCSOLATAIBAN A Kárpát-medence településeinek hierarchia-rendszere az elmúlt évszázadok alatt maga is többször módosult. Mindez organikusan összefüggött a termelés és az értékesítés rendjének változásával és a városi-mezővárosi funkciók területi alakulásával. Városok, mezővárosok felemelkedtek, mások lesüllyedtek és elveszítették korábbi jelentőségüket. A legszerencsésebb adottságú települések helyzete és fontossága változatlan maradhatott, sőt, a szerepük növekedhetett. A gazdaság térszerkezetének módosulásai mellett ebben más társadalmi tényezők, központképző funkciók is szerepet játszottak. Maga a táji munkamegosztás, a város- és vásárhálózat is változott, s a termelési szisztéma, a tevékenységi-alkalmazkodási formák különböző időtartamra jelölték ki az egyes tájak és települések helyét a gazdasági kapcsolatok térszerkezetében.

1 Ezen a helyen csupán a Bodrogköz falvainak példáján kívánom érzékeltetni a táji kapcsolatok változásait. Ehhez az elmúlt két évszázad történeti metszete szolgál lehetőségként, kétféle megfontolásból is. Részben azért, mert a XVIII. század utolsó harmadától a feudális gazdaság és társadalom utolsó korszakának vonatkozó tanulságai mutatathatok be aránylag megbízható forrásanyag és irodalom alapján, amiből már kiviláglik a lassú paraszti polgárosodást előkészítő gazdasági és társadalmi folyamat trendje is. Másrészt ezt a hosszabb történeti kimetszést az is igazolja, hogy a vizsgált területünk kapcsolatrendszerét a XX. században már alapvetően külsődleges tényezők határozták meg, s nem a belső gazdasági-társadalmi folyamatok mozgásai. A magyarországi kereskedelem szerkezetének még a kapitalista korszakban is jellemzője maradt, hogy az eltérő adottságú tájak közvetlenül cserélték ki termeivényeiket, javaikat, s a különböző termelési kultúrájú vidékek sajátos szimbiózisban éltek egymással. A belső tagoltság különösen igaz Zemplén vármegyére: az észak-déli irányban hosszan kiterjedő közigazgatási egység alsóbb részei, Tokaj-Hegyalja területe szinte semmiben nem hasonlított a felső vidékekre, a Kárpátok előterének szubmontán térségére, más nyelvet beszélő népének életmódjára. A gazdálkodás eltérő színvonalához különböző életminőségek társultak, ami alapvetően befolyásolta a térségi kapcsolatok tartalmát, jellegét is. Természetesen a gazdasági kapcsolatok nem a vármegye határai között szerveződtek, ám a 1 BÁCSKAI Vera-NAGY Lajos 1984. 11-44.; GYIMESI Sándor 1975.; FRISNYÁK Sándor 1990.; ANDRÁSFALVY Bertalan 1978. 231-243.