Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára

pülése is, a határaikon belül keletkezett 70 községről azonban csak a XV, illetve a XVI. századból vannak adataink.

191 A Marosnak a Kárpátokat és az erdélyi Középhegységet elválasztó völgyében a fülöpkövi, a szádi és a váradjai uradalomban 84 községben élt Mohács előtt román lakosság, melynek első okleveles nyoma a Kapreván falunév (1337).

192 A tatárjárás egyenes következménye volt a nagyméretű román bevándorlás.

193 A tatárjárás előtt a Déli-Kárpátok két oldalán élő románságnak két többé-kevésbé autonóm kerületét tételezhetjük fel: a fogaras-câmpulungit és a hátszeg -litvaföldit, melyek a hegység mindkét oldalára kiterjedtek. Igazgatásuk a király kinevezte ispán és a románságot képviselő vajda látta el, mint ez más kiváltságos népeknél is szokás volt. Ez a két kerület azonban a vajdák (Litvoj, Baszarab) önállósulási törekvései folytán elvesztette viszonylagos autonómiáját: Kárpátokon túli részük leszakadt és a kialakuló Havasalföldébe olvadt, Kárpátokon inneni részük pedig legkésőbb a XIV. század első felében várkerületté alakult át, a kor erdélyi szervezési elveinek megfelelően. Ekkor rendelték ugyanis az Erdélyt hatalmas ívben körülvevő erdős hegyvonulatot Törcstől a Szörényi várakon át Máramarosig benépesítő románokat a királyi várnagyok hatósága alá.

194 Erdély körül Máramarostól a szörényi bánságig románok által vont hatalams ívet Fogarasnál le kell zárnunk.

195 Vlad Vlaicu havaselvi vajda meghódolása (1364) után a szörényi bánsággal és Omlással együtt Nagy Lajos neki adományozta Fogarast, s ő már 1368-ban dux de Fogrus-nak írta magát.

196 A Kárpátokon-túli előkelők után nevezték a később királyi kézre került vártartomány vitézi rétegét bojárságnak. A fogarasi bojárok is várszolgálattal tartoztak, s ők is részben az általuk telepített falvak elöljárói.

197 A fogarasi várkerület autonómiáját Tomori Pál várnagy 1508. évi statútumából ismerjük. Ezt a kerület összes bojárjával és románjaival Tomori Pál alkotta meg, amit a vár ura Bornemissza János budai várnagy erősített meg.

198 191 1453.: TELEKY József, Hunyadiak kora Magyarországon. Pest, 1853 X. 362. - 1454.: PESTY Frigyes, Krassó 397. - 1504.: Dl. 37870 - MAKKAI László, 1943. p. 21. 192 Doc. Val. no. 49. - MAKKAI László, 1943. p. 21. - GÁLDI László - MAKKAI László, A románok története p. 50. 193 Erdély története I. Szerk.: KÖPECZI Béla 1986. p. 312. 194 BÓNIS György, HR 2003(2) p. 278-279. 195 BÓNIS György, HR 2003(2) p. 283. 196 PATAKI József, Anjou-királyaink... 1943. p. 56. - BÓNIS György, HR 2003(2) p. 283. 197 MAKKAI László, Erdély népessége. In: Magyarok és Románok. I. Szerk.: DEÉR J, 1943. 409-410. - BÓNIS György, HR 2003(2) p. 283. 198 Corpus Statutorum I. 169-175, 301-334. - MÁLYUSZ Elemér, Századok 1939. 437-438. - BÓNIS György, HR 2003(2) p. 283.