Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára

A románság az Erdélyt övező peremhegység déli és nyugati vidékén tűnik fel, félkörben fogva körül a területtől keletre megtelepült magyarságot. Az Erdélyben megjelenő románság továbbra is kisállattartó nomád vagy félnomád életmódot folytatott. Bevándorlásuk nem egyszerre zajlott le, a hegyvidéket is csak fokozatosan több évszázadig tartó állandó beáramlással népesítették be. Betelepülésük tervszerűen és kedvezményekkel bátorítva történt, mint azt egy későbbi törvénycikk hangsúlyozza (ad vocationem et assecurationem regie maiestatios ac vaivodarum, baronum et ceterorum officialium ista confinia regni tenentium)

199

, eleinte a király külföldi telepesek behívására vonatkozó kizárólagos jogának érvényesítésével - csak királyi birtokra.

200 Éppen azért a románok Erdélyben és az Erdélyi Középhegységben első sorban királyi területeken tűnnek fel, mivel a királyi várbirtokok kiterjedt határai alkalmasak voltak a románok vándorló pásztorkodására.

201 A románság telepítésében az uralkodói szándékot már id. Darkó Jenő is hangsúlyozta

202 III. András 1293. évi oklevele

203 kapcsán. Az oklevélben ugyanis az uralkodó gátat akart vetni a román jobbágyok királyi engedély nélkül történő telepítésének, elrendeli, hogy az összes nemesi vagy egyéb birtokon található oláhokat (universos Olacos in possessionibus nobilium vei quorumlibet aliorum residentes) az ő Székes (Scekes) nevű királyi birtokára vigyék vissza, ha kell erőszakkal is.

204 Egyúttal megengedte a gyulafehérvári káptalannak, hogy 60 háznépnyi román jobbágy lakhasson birtokain.

205 Egy évvel korábban Györk fia Sándor hunyadmegyei nemesnek engedi meg, hogy birtokán román telepeseket (Olaci) tarthasson.

206 Külföldi, idegen telepesek behozatala és letelepítése az Árpád-kor199 1495:45. te: „A királyi felség s a királyság ama végvidékeit igazgató vajdák, bárók és más tisztviselők hívására és biztosítékára." In: CJH-MTT 100-1845.

1. Bp, p. 588-589. 200 Erdély története I. Szerk.. KÖPECZI Béla, 1986. p. 313. 201 FEKETE NAGY Antal, A románság megtelepedése a középkorban. In: Erdély és népei. Szerk.: MÁLYUSZ Elemér Bp. 1999(2) p. 108. 202 Népesség 26-27. 203 Ld.. fentebb 123. jegyzetet 204 TAMÁS Lajos, Rómaiak 1935. p. 196-197. - vö.: MAKKAI László, 1943. p. 8. 17. alj.: A szóban forgó oklevél kiadásai a nevezetes helyen „ac predium nostrum regale Scekes" olvasatot hoznak: WENZEL Gusztáv, ÁUO X. p. 81. - ZIMMERMANNWERNER, I. p. 195-196. no. 264. - Ezzel szemben HUNFALVY Pál Oláhok története I. 382. a helyes olvasatot adta. - MAKKAI László (1943) mutatott rá arra, hogy a fenti részlet helyesen „ad predium nostrum regale Scekes" hangzik. Egyébként az oklevélnek az Országos Levéltárban őrzött példánya (Dl. 31059) és XV. századi átirata (Dl. 30360) kétséget kizáróan eldönti a vitát. - ld. még: GÁLDI László - MAKKAI László, A románok története p. 49. 205 Ld. fent 123. aljegyzetet. 206 Ld. fent 122. aljegyzetet.