Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára
jobbpartján már 1326-ban hallunk román vajdáróF: Miklós csanádi ispán Hudus (Hódos) nevű birtokát Negul vajdával és nagyszámú népével együtt a váradi püspökségnek ajándékozza. 143 Fel kell tehát tétleznünk - állapítja meg Makkai László. — , hogy az Erdélyt és a magyar Alföldet elválasztó hegység nyugati lejtőire érkező román települési hullám két ágra szakadt s így nyomult Hunyad megyén keresztül, az egyik a XIII. század végén Bihar megyébe, a másik a XIV. század elején a Bánságba. Ennek az utóbbinak részei azonban átcsaptak a Maroson túlra is, benépesítve a Fehér- és Feketekőrösnek az előbbitől szabadon hagyott felső völgyeit, a későbbi világosvári, déznai, csékei és belényesi uradalmak területét. 144 A világosvári uradalomhoz több mint 200 román falu tartozott, az egyik idevaló román vajdáról 1359-ben hallunk. 145 A század folyamán többször is említik a világosvári tartomány románjait, falvaikat azonban ezúttal is csak a XV. században ismerjük meg. 146 1444-ben Brankovics György rác despota Világosvárat régóta a várhoz tartozó román várszolgákkal (cum walachis castrensibus semper et ab antiquo ad ipsum Castrum spectantibus) együtt Hunyadi Jánosnak ajándékozza. 147 A nyugat felől csatlakozó déznai uradalom 64 jórészt román lakosságú falujáról pedig csak a XVI. századból van adatunk. 148 A csékei uradalmat 1389-ben, román falvait csak 1508-ban említik, míg a belényesi román vajdák 1363-ban 149 , telepeik viszont csak a XVI. században tűnnek fel. A bevándorlás méreteire jellemző, hogy a mintegy 300 középkori (mohács előtti) biharmegyei román falunak közel a fele a csékei és a belényesi uradalomakban feküdt. 150 A második nagy települési hullám előfutárai az első izben 1326-ban említett máramarosi románok. Sztan fia Szaniszló kenéz Máramarosban ekkor kap nemesi birtokot, az adomány a máramarosi Zurduky földről szólt. 151 Szaniszló az első román kenéz, aki nemesi birtokhoz jut. 152 Később, 1346-ban Nagy Lajos az „obscure positum" kiváltságot úgy értelmezi, hogy a birtokosok más nemesek módjára kirá143 1326. márc. 6.: Anjou Okmt. II. p. 238. - Károlyi Okit. I. p. 64. - DENSUÇIANU, Dokumente I./l. p. 598. - Doc. Val. p. 66. no. 39. - DARKÓ Jenő, Népesség 28. MAKKAI László, 1943. 22. - BÓNIS György, HR 2003(2) 493. 213. alj. 144 MAKKAI László, 1943. 22. 145 Doc. Val. no. 106. 146 PESTY Frigyes, Magyarország helynevei. Bp. 1888. p. 421. 147 DARKÓ Jenő, Népesség 37. - BÓNIS György, HR 2003(2) p. 485(159) 148 OL 1500. és 1561. évi dica-jegyzék 149 Doc. Val. no. 106. 150 JAKÓ Zsigmond, Bihar megye a török pusztítás előtt. Bp., 1940. 127-90. 151 BÓNIS György, Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. 2004(2) 292. 152 1326. szept. 22.: MIHÁLYI J, Máramarosi diplomák. 1900. p. 6. - Doc. Val. p. 66-70. no. 40. - MAKKAI László, 1943. p. 22.
