Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - DARKÓ JENŐ: Hungaro-byzantino-valachica. Adalékok a XIII. századi magyar-bizánci kapcsolatokhoz, különös tekintettel a bizánci kapcsolatokra a románok, balkáni és erdélyi migrációjára

lyi és nagybírói joghatóság alá esnek. 153 1335-ben egy bizonyos Mykula fia Bog­dán vajda költözik Magyarországra (de terra sua in Hungáriám). 154 Bogdán tekin­télyes számú kísérettel érkezik, mivel beköltöztetése 1334 november 1-től 1335 augusztus 15-ig tartott, s az ügy bonyolításával a magyar király Jánki László ka­locsai érseket bízta meg, aki Krassó várában, a Szörénység határán tárgyalt a ha­vasalföldi fejedelmekkel rokonságban álló Bogdánnal, annak betelepedéséről. 155 1359 táján Bogdán híveivel együtt Moldvába szökött. 156 Népe elég nagyszámú, ha­talma elég erős volt, hogy a magyar királlyal és a határvidék vármegyéinek had­erejével szebeszállva, függetlenségét kivívja. 157 Nagy Lajos a máramarosi Lipcse és Herincs (Szőlőmező) kenézségét 1350-ben , benépesítésük reményében Bilkei Karácson fiainak adományozta, és a család két emberöltőn át, békén is birta tiszt­ségét. 158 Nem sokkal később, 1360 után újabb betelepedési hullám indult el Sas vajda fiainak beköltözésével, amely első sorban Máramaros még lakatlan terüle­teit érintette. 159 1365-ben Sas fia, Balk vajda négy testvérével költözik Magyar­országra (in regnum nostrum Hungarie advenit), hét máramarosi falu birtokát szerezve meg. 160 Személyükben 1373 óta egyesítik a máramarosi vajdaságot és ispánságot. 161 1385-ben pedig megjelenik a megyei hatóság első oklevele, mely teljes román tisztikarról tudósít. Ettől kezdve nincs többé különbség Máramaros és a régebbi megyék közigazgatásában. A régi terra, districtus neveket felvált­ja, de nem egyhamar szorítja ki a hivatalos comitatus} 62 1364-ben történik elő­ször említés oláhokról Beregben. 163 Máramarosiakkal szemben a beregi vlachok a magánuralom patrimoniális szerkezetébe illeszkedtek. 164 1368-ban Szatmárban a lakatlan Senye falut Nagy Lajos az előbb említett Balk vajdának adományozza. 165 153 1346.: MIHÁLYI J. p. 6. - Doc. Val. p. 66. -BÓNIS György, HR 2003(2) p. 489. 154 1335. okt. 6.: PESTY Frigyes, Krassó III. p. 10. - Anjou-Okmt. III. p. 201. - Densusianu. Dokumente I./l. p. 637. - MIHÁLYI J, 1900. p. 11. - Doc. Val. p. 74-75. no. 45. ­DARKÓ Jenő, Népesség 28. - MAKKAI László, 1943. p. 18. 155 MAKKAI László, 1943. p. 18. - TAMÁS Lajos, Románok. In: Erdély. Szerk.: DEÉR J, Bp. 1940. p. 66. 156 MAKKAI László, 1943. p. 22. 157 TAMÁS Lajos, In. Erdély. Szerk. Deér J. Bp. 1940. p. 66. 158 MIHÁLYI, Máramarosi diplomák, p. 29. - Doc. Val. p. 116. - BÓNIS György., HR 2003(2) 286.. 484(156) 159 MAKKAI László, 1943. p. 22. 160 Doc. Val. no. 141. - MAKKAI László, 1943. p. 18-19. 161 BÉLAY Vilmos, 1943. p. 15-22. 22(61) - BÓNIS György, HR 2003(2) p. 279. 162 BÉLAY Vilmos, 1943. p. 15-22. 22(61) - BÓNIS Gy., HR 2003(2) p. 280. 163 MIHÁLYI, Máramarosi diplomák, p. 55. - Doc. Val. p. 177. - DARKÓ Jenő, Népes­ség 28. - BÓNIS György, HR 2003(2) p. 280. 164 BÓNIS György, HR 2003(2) p. 280. 165 Új Magyar Múzeum. 1854. II. p. 120. - DARKÓ Jenő, Népesség 28.

Next

/
Thumbnails
Contents