Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - SELMECZI LÁSZLÓ: Jászok a magyarok, különféle etnikai elemek a jászok között
sa névanyagából következtethetünk. 26 Ezt a vizsgálatot Szabó László végezte el. Megállapításai ma is helytállóak. Eszerint a defterbe felvett összes család 22,2%-a, azaz a lakosság valamivel több, mint egyötöde visel előző lakóhelyre utaló nevet. 27 Azonban a XIII. század második felétől a Jászságba irányuló migráció méretei feltehetően nem különböztek az ország más területeitől, mert a Jászságon kívüli községek névanyagában az előző lakóhelyre utaló nevek aránya hasonló. 28 Szabó vizsgálatai szerint a Jászság szélső települései markánsabban ki voltak téve a migrációs hatásoknak: például Jászfelsőszentgyörgyön 35,7%, Jászágón 34,7%, Jászladányban 26,6% az előző lakóhelyre utaló nevek aránya. A Jászság centrumában, Jászberényben ez az arány megegyezik az átlaggal, míg a belső jászsági településeken az átlag alatt marad: Jákóhalma 17,1%, Mihálytelek 13,6%, Négyszállás 11,1%, míg Jászapáti csupán 7,1%. Mindez azt mutatja, hogy a Jászság szélén fekvő községek sokkal inkább nyitva álltak az idegenek előtt, mint a közrefogott, elsősorban a szomszédos jász településekkel érintkezők. 29 Mindez azt jelentheti, hogy a Jászság szélső települései szorosabb kapcsolatot alakítottak ki a szomszédos területekkel, mint a Jászság belsejében fekvő falvak. A nevek alapján feltételezett kapcsolatok azonban csak ritkán utalnak nagy távolságra. A településnévből képzett személynevek nagy része a Jászság környékén, a szomszédos megyék területén található. 30 A kapcsolat elsősorban északi, északkeleti ill. -nyugati irányú. Főként az Északi Középhegység alatt elterülő síkvidék és a hegyvidék déli részén fekvő községek azok, amelyeknek a neve kimutatható a jászsági vezetéknevek között. 31 A néhány, távoli területről beszármazott neve nem községnévből képzett, azok nagyobb földrajzi egységre utalnak (pl. Bácsi, Szilágyi, Borsod/i/, Erdeli). 32 26 A defter keletkezését első közlője, Fekete Lajos 155o-re tette. Káldy Nagy Gyula már 1973-ban felvetette, hogy az összeírás az 154o-es évek közepén, Halil bég által készített defterek közé tartozhat. Szakály Ferenc később összevetette gyöngyösnek a defterben szereplő névanyagát az 1549. évi tizedjegyzékkel. Utóbbiban néhány defterbeli adózónak már csak az özvegyei szerepelnek, tehát a török által készített összeírás valóban korábban készül. Vö. HEGYI Klára, 1995. 153. 595. jegyzet.; KOCSIS Gyula 2005.41. 27 A névtan elfogadott álláspontja szerint ez azt jelenti, hogy a defterbe felvett családfő vagy annak valamelyik őse arról a településről költözött a Jászságba, amelynek a nevét viseli. Vö. FEHÉRTÓI Katalin, 1969. 11-13. 28 SZABÓ László, 1979. 69. 29 SZABÓ László, 1979. 69. 30 Lásd SZABÓ László, 1979. II. térkép. Idegen eredetű lakosság a Jászságban 155o-ben a helynevekből képzett személynevek alapján. 31 SZABÓ László, 1979. 70. 32 SZABÓ László, 1979. 69.
