Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - SELMECZI LÁSZLÓ: Jászok a magyarok, különféle etnikai elemek a jászok között
talán extenzív állattartásuk feltételein igyekeztek ily módon a tilalmazottak javítani. 21 Kozmadamjánszállása az egyetlen feudális magánbirtok, amelynek jász tulajdonosa volt. A birtok, egy a tatárjáráskor elpusztult település, Jászfényszaru és Boldog között terült el, tehát a Jászság nyugati szélén és Négyszállási István volt a birtokosa. Arról nincsen forrásadat, hogy milyen címen birtokolta, de feltehetően kapitányi funkciója lehetett, ugyanis fiai, Kompolt és László részt vettek Zsigmond 14o7. évi boszniai hadjáratában. Még ebben az évben hadi érdemeik alapján nemesítéssel egybekötött megerősítést kaptak a korábban már az apjuk által birtokolt, üresen álló descensusra, ahol az oklevél tanúságtétele szerint egy nemesi kúriájuk is állt .Zsigmond még azt is megengedte nekik, hogy szállásukon boszniai foglyaikat „ad instar iobagionum" letelepíthessék. 22 Ez az oklevéladat azt az elvi lehetőséget tartalmazza, hogy a jász előkelők, ha érdekeik úgy kívánták, más etnikumhoz tartozókat is szívesen letelepítettek. Azonban az is tény, hogy az esetleges boszniai betelepítettek Négyszállási István fiainak jobbágyai lettek. 23 Az egyes jászsági települések is fogadhattak be maguk közé idegeneket, azonban ők feltehetően jogosultakká váltak a kiváltságokra. 1391-ben a Jászapátit birtokló négy klán vezetője arra kérte I. Lajost, hogy négy egyenlő részre ossza fel közöttük a település földjét. Az oklevélben a klánok valamennyi földre jogosult tagját felsorolták. Közöttük két, a Kunságot is megjárt férfiú is volt, Benedictus filius Johannis, dicti Kún és Blasius de Bugaz. 24 Minthogy a klántagok között sorolták fel őket, Benedek és Balázs lehettek akár jászok is. Azonban az joggal feltételezhető, hogy egyikük Bugacról költözött Jászapátiba. A kunokkal való kapcsolatra utal az is, hogy a Jászság török összeírásaiban nem ritkán fordulnak elő Kun vezetéknévü családfők. 25 A jászsági településekre irányuló migrációs folyamat eredményeiről egyetlen forrásból, a hatvani szandzsáknak az 154o-es évek közepén készített összeírá21 GYÁRFÁS István, 1883.502.; Györffy György véleményével, aki szerint az oklevél a jászokat olyan körülmények között említi, ami félnomád jellegű téli-nyári legelőváltásra és a környezetbe való nehéz beilleszkedésre látszik utalni, nem tudunk egyetérteni. Mégpedig azért nem, mert az oklevél a jászokkal együtt a patai, tarjáni és solymosi jobbágyokat is eltiltotta Pásztó, Tar és Hasznos határának a használatától. Utóbbiak üzemszervezését a XIV. század második harmadának a végén már igen nehéz lenne félnomád jellegű gazdálkodással jellemezni. GYÖRFFY György, 1990. 313.; SELMECZI László, 2005. 87-88. 22 GYÁRFÁS István, 1883. 181-182, 553-554, 558-559.; FODOR Ferenc, 1942. 138, 148-149.; SZABÓ János Győző, 1984. 61; SOÓS Imre., 1985. 365. 23 Vö. SELMECZI László, 2001, 127-149. 2005. 80-81. 24 GYÁRFÁS István, 1883.517-518. 25 SZABÓ László, 1979.72.
