Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - MADARAS LÁSZLÓ: Népmozgások az Alföldön a VIII-IX. században

hatalmat a „Bajáni dinasztiától".

2 Sajnos ennek a törzsszövetségnek nem ismerjük a nevét, a forrásokban nem maradt ránk, így rájuk vagy a Tótipuszta-Igar kör, vagy a griffes-indás kultúra nevet fogom használni, pontosan úgy, mint ahogyan az a régészeti szakirodalomban általánosan elfogadott. A VII. század végi, VIII. század eleji átalakulások után egy viszonylag békés időszak következik a Kárpát-medencét birtokló griffes-indás kultúra életében. Frank források ugyan meggyanúsítják őket mindenféle agresszióval, főleg a század vége felé, azonban ezeknek kevés valóságalapja lehetett.

3 A griffes-indások pogány, kései Avar Birodalma szinte teljes elszigeteltségben élt a keresztény Európában. Mondhatjuk úgy is, hogy ez a népesség „zárvány, sziget kultúrát" alkotott a keresztény világban. Végtére is kimondva kimondatlanul ez lett a „Birodalom" veszte. De ne szaladjunk ennyire előre, hanem tekintsük át a VIII. század végének eseménytörténetét, s azt, hogy ez miképpen befolyásolja az itt lakó népcsoportok esetleges belső mozgását, vagy pusztulását. A VIII. század utolsó évtizedének és a IX. század első éveinek történetét valójában három nagy esemény határozza meg Az első a frankok, jelesül Nagy Károly 791. évi hadjárata, majd az a belső háború, amely a kagán és a jugurrus között zajlik 895-ben, s végül de nem utolsó sorban Krum kán 803 vagy 804-ben történő hadjárata. A három meghatározó esemény között természetesen egy sor további történés is befolyásolja az alföldi griffes-indások életét. Kezdjük talán a 791. évi hadjárat következményeivel. Ezeket az osztrák történetírás kissé túlbecsüli,

4 a magyar történetírás pedig kevéssé tartja meghatározónak a dunántúli griffes-indás népesség szempontjából.

5 Magukat az eseményeket Bóna István kitűnő tanulmány nyomán szinte napról napra követni tudjuk.

6 A késő ősszel (feltehetőleg 791. szeptember 21.) induló Frank birodalmi sereg a Duna két partján masírozott, a hadseregtestek között az összeköttetést a bajorok „hadiflottája" biztosította. A frank - avar határt, ami ekkor az Enns folyó, átlépve a sereg mindössze egyetlen alkalommal találkozott jelentősebb avar sereggel, a Bécsi-erdőnél, valahol a mai Tulln és Zeiselmaurer között. A Möns Comagenisnél vívott „cezumauri" csata a frankok győzelmével végződött, hiszen a hegyes-erdős terepen a griffes-indás könnyű lovasság képtelen volt hatékony működésre. A csata jelentősége azonban túlmutatott önmagán. Jelentőségét egyrészt a forrásokból, másrészt az ezt követő eseményekből következtethetjük ki. A frank ol2 MADARAS László, 2007b. 3 BÓNA István, 1994. 68. 4 POLH, Walter, 1988. 5 BÓNA István, 1984. 338-340. 6 BÓNA István, 1994. 67-72.