Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - HALÁSZ PÉTER: Székelyek migrációja Moldvában

tésének lehetetlenné tétele és egyéb bajok) erőteljesen sújtották a főleg paraszti munkából élő csángókat. Nem csoda, ha 1990. után, mint megnyitott csapon keresztül, mint a gőz, elemi erővel kezdődött meg a népesség kiáramlás, amiben - bár erre nincsenek megbízható statisztikai adataink - a moldvai magyarok számarányukat meghaladó szerepet játszottak. A moldvai magyarság demográfiai robbanása tehát nem új keletű, gyakorlatilag a XVIII. század végétől, a székely vérátömlesztés óta tart. A moldvai katolikusok száma 1807 és 2004 között, tehát alig kétszáz esztendő alatt több mint tizenkétszeresére bővült. Különösen az elmúlt fél évszázad alatt növekedett jelentősen a természetes szaporaság. A csángók, erős vallásosságuk és társadalmi elmaradottságuk miatt nem éltek, nem élhettek elég hatékonyan a születésszabályozás különböző eszközeivel és ez a csökkenő halandósággal együtt hatalmas eredményt hozott. Ennek köszönhető egyébként, hogy az erőteljes asszimiláció ellenére, az elmúlt két emberöltő alatt a magyarul beszélők száma nem csökkent, sőt talán növekedett is Moldvában. Vagyis a csángók valamivel gyorsabban szaporodtak, mint amilyen mértékben vesztették a nyelvüket. Ez azt jelentette, hogy bár egyre kevesebb településen beszélik a magyar nyelvet, összességében mind többet használják. 1990 után a csángók először Magyarországra indultak meg, hogy munkát találjanak.

16 Aztán a migrációs hullám továbbgyűrűzött Európa nyugati országaiba, ahol jóval kedvezőbb kereseti lehetőségekre találtak. Nyelvtudásukkal Magyarországon kedvezőbb pozícióba kerültek, mint az ugyancsak Moldvából jött románok, román nyelvismeretük pedig lehetővé tette, hogy jól elboldoguljanak az újlatin (olasz, spanyol, francia) nyelvű népek között. Az európai méretű, s lassan már Angliába, Írországba, sőt a skandináv országokig elérő csángó migráció, mint a felduzzasztott folyó felhúzott zsilipé árasztja, sodorja, önti a moldvai csángókat a világba. Ennek következtében moldvai magyar és katolikus falvakban már alig van 50 évesnél fiatalabb ember és lassan asszony sem, mert minden épkézláb ember valamelyik tőlük Nyugatra eső országban dolgozik. A folyamat természetesen önmagát gerjeszti, s annak, hogy a rendkívül hagyományos értékrend szerint nevelkedett csángókra egyik napról a másikra szinte rászakadt a fogyasztói társadalom szinte minden lehetősége és kiszolgáltatottsága, beláthatatlanok a következményei. Ennek az elsősorban a megélhetési gondok által kiváltott, és a tehetetlenségi erő által fenntartott migrációnak is megvannak a sajátos jellegzetességei. Legalapvetőbb talán az, hogy az Európában elérhető és romániai viszonyokhoz mérten 16 A kalugári - és más helységekből toborzódott - csángó magyarok, mint jól képzett kőműves és ács szakemberek könnyen találtak munkát Magyarországon, részben ők építették fel az Esztergomtól Budapestig húzódó Dunához közeli, hegyvidéki tájon a villák százait a nyolcvanas-kilencvenes években. (Dr. Nóvák László szíves közlése).