Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - HALÁSZ PÉTER: Székelyek migrációja Moldvában

rendkívül kedvező kereset a hazai viszonyok csak nagyon korlátozott mértékben teszik lehetővé a jövedelem tőkésítéséből, befektetéséből való biztonságos megélhetést. Ezért folyamatosan fenn kell tartani a jövedelemtermelő vándormunkás állapotot, ami vagy a családok szétszakadásához, vagy a szülőföldtől való elszakadáshoz vezet. Izraeltől Izlandig, Itáliától Ibériáig szinte minden országban megtalálhatók a csángó vendégmunkások, akik immár egyre kevésbé vendégek, gyermekeik közül mind többen járnak olasz, spanyol, francia iskolákba, mind többen ott építenek maguknak házat, egyre ritkábban járnak haza búcsúk és más ünnepek alkalmával. A moldvai csángómagyarok sajátos migrációs folyamatának következtében az ideiglenességből mindinkább állandóság, az idegenségből otthonosság válik. S ha Moldva teljes magyar lakossága kiürülésének veszélye talán nem is fenyeget, a világba költöző csángók minden bizonnyal elvesznek a magyarság számára. Mert az Erdélybe vagy Magyarországra dolgozó, vándorló, települő csángók számára megvan a lehetőség arra, hogy magyarságukban megerősödjenek, de az Európába szétszóródott csángók egy-két nemzedék alatt olaszokká, spanyolokká, franciákká lesznek. * Az egykori Etelköz, a mai Moldva olyan tehát a magyarság szempontjából, mint egy hatalmas szív, ami szívja és löki az erekben a vért. Néha évszázadonként dobban egyet, néha gyakrabban. Szívja és löki a magyarságot. A honfoglalással kilökte magából, áthajtotta a Kárpátokon. A középkorban magába szívta, aztán a XVI. századtól ismét kihajtotta őket. Madéfalva táján, s még egy ideig befogadta a menekülteket, meg is szaporította őket - egyre magasabb lett a vérnyomás -, aztán az utóbbi évtizedekben ismét kilöki, valósággal kihajtja a csángómagyarokat. A szívdobbanások közötti véráramlás, az ütőerekben, az artériákban, el egészen a hajszálerek finom hálózatáig, ez a moldvai csángómagyarok migrációja, aminek vázlatát próbáltam itt most felrajzolni. IRODALOM BEKE György 1988 Csángó passió. Budapest CIOBOTARU, Ion H. - DESPINESCU, Anton - DOBO§, Damit 2003 Gheràeçti, un sat din Çinutul Romanuli. IasJ CO§A, Anton 2001 Cleja, monografie etnograficä. DOBO§, Damn; (szerk.) 2003 Sagna. File de monografie istoricä. Ia§i