Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - HALÁSZ PÉTER: Székelyek migrációja Moldvában
A XVIII-XIX. század fordulója táján megalapított Külsőrekecsin népessége is valószínűleg másodlagos migrációval került mai lakóhelyére, székelyes csángó lakossága tehát nem közvetlenül Erdélyből származik. A falubeliek tudatában is él annak az emléke, hogy a tőlük északra fekvő, nagy magyar falvakból érkeztek és alapították falujukat. Hogy azután a növekvő adók és más terhek elől menekültek, mint Gunda Béla 13 hallotta, vagy a környékbeli bojárok csalogatták őket kedvezményekkel, arra vonatkozóan a források nem adnak egyértelmű magyarázatot. A népi emlékezet szerint mindkét lehetőség elképzelhető. Pusztina magyarsága sem közvetlenül érkezett Csíkból a madéfalvi vérengzést követően. A hagyomány szerint először egy közeli román faluban, Blegyesten dolgoztak cséplőmunkásként, később egy Nemes nevű „gróf telepítette le őket egy puszta helyre, amiből aztán Pusztina keletkezett. Az öregek így meséztek erről: „Jártak ide bé Csíkból csépelni, s tőlük született Pusztina. Jártak ide, s mikor Madéfalván meglőtték a székelyeket, ide menekülitek akik elbujdostak, metmá üsmerőssek vótak. S ide bejött ëgy dzsënëral, Nemës nevezetű. Tatám mesézte, én eszt a dzsënëralt nem értëm. S ittëgyën kibérelt ëgy birtokot malmostul, kurtéstól (udvarház), mindenestül. S a magyarok Blëgyëstben, amikor meghallották, hogy kerekedett ëgy magyar bojér, harmincan vótak azok a cséplők, kijöttek ide a bojérhoz, s megszálltak ide fënn a Fenékben, s a Lacierdeiben" Az ugyancsak madéfalvi menekültekből alakult Lábnyik lakóinak emlékezete szerint egy Vidrás nevezetű bojár birtokán telepedtek le, akitől házhelyet és művelni való földet kaptak. „A falubelijek úgy jöttek bé, hogy a batyut a hátikra vették vót, a gyermekeknek a kezeiket mékfokták, úgy vezették ükét, s átalmentek a Kárpátokon keresztül... Csíkból. S hogy átalmentek a hëgyën s ideértek a Vidrás bojérnak a mósiájára (birtokára), letelepèttek, ijen üres hejet kaptak a zerdőbe. Ki voltakjövelArdeálból, ki tuggya honnat, mifélék... fugárok (szökevények) vótak... mások jöttek Gorzafalváról, Nagypatakról... s azok után formálódik a falu ës. Akkoriban Vidrás nevű bojér élt itt Petr estiben, s a felesége katolikus volt. " TÚLNÉPESEDÉS MIATTI MIGRÁCIÓK A földesúri telepítéseket természetesen a csángó falvak relatív, vagy abszolút népfölöslege tette lehetővé, és szükségessé. Ma már közhelynek számít, hogy az egész magyar nyelvterületen egyedül a moldvai csángó az, amely - szemben a Kárpát-medencén belüli magyarsággal - szaporodik. Ennek oka elsősorban az, hogy Moldvában a hagyományos értékrend egészen az utóbbi évekig még kívánatosnak tekinti a gyermekáldást, ugyanakkor a XX. század során már ott is olyan mértékben csökkent a halandóság, hogy az egyenleg jó ideje pozitív. 13 GUNDA Béla, 1990. 59.
