Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - NAGY MOLNÁR MIKLÓS: Adatok a gömöri fazekasok edénykereskedelméhez

NAGY MOLNÁR MIKLÓS ADATOK A GÖMÖRI FAZEKASOK EDÉNYKERESKEDELMÉHEZ Az Alföld településeinek cserépedény szükségletét alapvetően a jeles alföldi fazekasközpontok (Mezőtúr, Hódmezővásárhely, a korábbi évszázadokban Debrecen és Tiszafüred, illetve Mezőcsát, stb.) fazekasai biztosították. Az általuk készített és árusított tárgyak egy része mindennapi használatra készült, más részüket azonban ajándéknak szánták. A mindennapos használatra készültek jórészt tárolóedények. Cserépedényt azonban nemcsak tárolásra, hanem főzésre, sütésre is lehet, lehetett használni. Ehhez azonban megfelelő agyagból készült edényre volt szükség. Az alföldi agyag nem volt alkalmas főző-, sütőedény készítésére, mert az Alföldön „csakis közönséges minőségű agyagok fordulnak elő, amelyek magasabb tűzben megolvadnak és így csakis közönséges fazekasáruk vagy fedőcserép és tégla gyártására használhatók fel."

1 Kresz Mária szerint a Kárpát-medencében tűzálló agyag elsősorban a hegyvidékeken található.

2 A híres Kárpát-medencei fazekasközpontok között a Gömör megyeiek voltak azok, amelyekből vidékünkre nagy számban szállítottak edényt. Ennek magyarázata a kiváló, nagy kaolintartalmú tűzálló agyag, amelyből jó minőségű árut készítettek a helyi mesterek. Az agyag minőségével kapcsolatosan Hunfalvy János is megjegyezte: „Híresen kitűnő fehér agyag fordul elő Fazekaszsaluzsány, Pongyelok, Szuha és Susány határában, egészen a nógrádmegyei Poltár helységig."

3 Gömörben a XIX. században a Rima-, Balog-, Turóc- és a Murány völgyében mintegy harminc fazekasfalu működött.

4 Erről a területről „Korsók, fazekak min1 Kalecsinszky Sándor, 1905. 4. 2 KRESZ Mária, 1960. 302. 3 HUNFALVY János, 1867. 307. 4 A gömöri fazekassággal, egy-egy központ történetével többen foglalkoztak, közülük itt csak néhányra utalok. Két fazekasfalu, Lévárt és Deresk fazekasmestereiről olvashatunk P. SZALAY Emőke-UJVÁRY Zoltán 1982. munkájában. Számos adatot, adalékot közöl KRESZ Mária, 1960. uő. 1991., illetve a gömöri edénykereskedelmről NÓVÁK László 1982. uő. 1994. uö. 1999., valamint VIGA Gyula, 1990. A miskolci fazekasság történetével kapcsolatosan foglalkozik a gömöri edényekkel is VIDA Gabriella, 1999. A gömöri fazekasság történetével kapcsolatosan 1. COMAJOVA, Olga