Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - KLAMÁR ZOLTÁN: A fűszerpaprika termesztése és a növényhez kötődő piaci kapcsolatok a Dél-Alföldön

A mosás úgy történt, hogy a zsákokba szedett magot zsákostól tették a vízbe és taposták. Sok vízben, a malmok vízmedencéjében mosták a magot. Mosás után a magot megszárították és a paprika húsához keverték, ugyanis a mag adta meg az őrlemény zsírosságát.

31 A két háború között a fűszerpaprikát füzéreken tárolták, és csak a szükséges mennyiséget őrlették meg.

32 Horgoson, a XX. század második felében, egy állami tulajdonú vállalat foglalkozott paprikaőrléssel, melyet az államosított horgosi paprikamalmokból hoztak létre 1947-ben,

33 míg Martonoson több magántulajdonban lévő paprikamalom működik az ezredforduló utolsó évtizedében. A többi ipari növényhez hasonlóan a paprikatermesztést is államilag népszerűsítették az 1960-as években, ugyanis ekkor indult be a nagytömegű fűszerpaprika export. 1961-ben már termesztési tanácsokat adtak a parasztgazdáknak a Magyar Szó naptárában.

34 1964-ben a horgosi paprikagyár, ugyancsak a Magyar Szó naptárában, Akar-e bő termést paprikából? címmel, részletes termesztési útmutatót tett közzé, melyet fejezetekre tagoltak: Az istállótrágya, A műtrágyák, A palántanevelés (külön kitérnek a hidegágyak és a melegágyak kérdésére), Az ültetés, A növényápolás, Az öntözéses termelés, A paprikaszedés alcímek alatt, gyakorlatilag leírták az addigi termesztési gyakorlatot. A gyár nem kevesebbet állított, mint hogy „az együttműködés megkönnyítése céljából az élelmiszeripari kutatóintézet paprika osztályának szakemberei, Csiszár Ferenc, dr. Delevic Branko és Kárász Imre több évi tapasztalatot összegyűjtve, elkészítették a korszerű paprikatermesztés receptjét."

35 A kutatócsoportból egy nevet ki kell emelnünk, nevezetesen Kárász Imréét, aki a horgosi földbirtokos Kárász család egyenes ági leszármazottja, kiváló növény nemesítő és a körzet paprikatermesztésének kitűnő ismerője volt. Ipari paprikatermesztéssel a szövetkezetek is foglakoztak, az általuk bevetett paprikaföldeket harmadából kiadták a falubelieknek művelésre. Ezért a paprikamennyiségért kapálni kellett a növényt, majd éréskor szedni. Annak érdekében, hogy a paprika egyszerre érjen, a szövetkezetek vegyszeres kezelést alkalmaztak, így próbálták az elhúzódó betakarítási időt lerövidíteni. Adatközlőink azonban a vegyszeres kezelést nem tartják jónak, mert szerintük az ilyen paprika nincs olyan minőségű, mint az, amelyik természetes éréskor lett szedve. Súlybeli, és minőségi különbség van a vegyszeres kezeléssel érlelt és a természetes érésű paprika között. Napjainkban a termesztés és feldolgozás, valamint az értékesítés újabb átalakuláson megy át. A korábbi irányító szerepet betöltő szövetkezetek és a horgosi 31 Zentai Múzeum kézirattára, Katona Pál 1962-es gyűjtése. Leltári szám nélkül. 32 Vö.: KOVÁCS Endre, 1993. 159. 33 Dr. Kornél Dere - Dr. Pavle Tomié, 1982. 91. 34 A paprika meghálálja a trágyát. Magyar Szó népnaptára 1961. Novi Sad. 51-52. 35 Magyar Szó népnaptára 1965. Novi Sad. 197-202.