Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - KLAMÁR ZOLTÁN: A fűszerpaprika termesztése és a növényhez kötődő piaci kapcsolatok a Dél-Alföldön
det kétszer kellett felszántani. A kerti ágyasból felszedett palántákat fa rekeszekbe rakták, 19 és a szántóföldön ültető fúróval a palánta gyökerének lyukat készítettek. A lyukakat az ültetés előtt belocsolták, majd kapával földet húztak a palántához és az ültetés végeztével újból belocsolták. Az ültetést követő nyolcadik napon a földet megújították, megkapálták a palántákat, és alájuk húzták a földet. A palánták helyét „útalló" gereblyével az ültetési területen hosszában és keresztben is meghúzták. 20 A kiültetett palántákat időjárástól függően többször meglocsolták, illetve szükség esetén pótolták a kiszáradt növényeket. Egy hold beültetéséhez, amenynyiben egy nap alatt szeretnének végezni a munkával, szükség van: 6 locsolóra, 6 palántahányóra, 6 ültetőre. 21 A termést éréstől függően, augusztus végén kezdték szedni, és kéthetes időszakokra bontva szeptember, október folyamán végezték, míg a dér meg nem csípte a paprikát. 22 A XX. század második felében Adorjánon a magot búzavető géppel vetették. Míg az ezredvégen már levegős, pneumatikus géppel vetik. A vetéssel egy időben, a kertben melegágyat készítettek palántanevelés céljából. A paprika ugyanis nagyon érzékeny a szárazságra, és ha kelési időben nem kap elegendő nedvességet, akkor a gyenge növény elszárad. A hiányosan kelt, vagy elszáradt növények helyére ugyanolyan idős palántákat ültetnek ki. Ez fontos a növekedés, és a termés érése szempontjából is. A paprikasorokba, „szamárvezetőnek" hagymát ültettek, mert az előbb kibújt és mutatta a sort, ugyanis ha száraz, cserepes volt a föld, a paprika nagyon nehezen tudott kibújni. 23 A fiatal növényt háromszor vagy többször megkapálják, hogy a gyomok ne nyomják el fejlődés közben. A magvetés/palántálás művelete változott, amenynyiben gépesítették, viszont a növény gondozása ma is hagyományosnak mondható. A fiatal növényt először kézi kapával kapálják, majd miután megerősödött tolikapá\d\, 2A vagy kuszturávaX, lókapával végzik a sorok gyomtalanítását. 25 A paprika szedése annyiban változott, hogy míg a két háború között fonott kosarakba, „garabolyokba" szedték, és utána öntözték zsákokba, addig napjainkban műanyag 19 Vö.: JUHÁSZ Antal, 1996. 303. 20 Vö.: FODOR Ferenc, 1995. 285.; JUHÁSZ Antal, 1996. 303. 21 Zentai Múzeum kézirattára, Katona Pál 1962-es gyűjtése. Leltári szám nélkül. 22 Zentai Múzeum kézirattára, Katona Pál 1962-es gyűjtése. Leltári szám nélkül. Vö.: JUHÁSZ Antal, 1996. 305. 23 TURI Márta, 1991. 95. 24 A tolikapa az ekekapához hasonló eszköz, de emberi erővel működtethető. Újabban régi kerékpárok alkatrészeiből - kerék, csőváz, kormányszarv - barkácsolják. Három kapája van melyeknek állítható dőlésszöge és sortávolsága is. Horgos környékén traszibaszinak is mondják. 25 Vö.: JUHÁSZ Antal, 1996. 303.