Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - KLAMÁR ZOLTÁN: A fűszerpaprika termesztése és a növényhez kötődő piaci kapcsolatok a Dél-Alföldön
KLAMÁR ZOLTÁN A FŰSZERPAPRIKA TERMESZTÉSE ÉS A NÖVÉNYHEZ KÖTŐDŐ PIACI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA A DÉL-ALFÖLDÖN (HORGOS, MARTONOS ÉS MAGYARKANIZSA PÉLDÁJA 1 ) Immár két éve folynak szervezett keretek között agrár- és társadalomnéprajzi kutatások a Délvidéken, Vajdaság Autonóm Tartomány magyarok által lakott részein, OTKA támogatással: A gazdálkodás változása a XX. században a DélAlföldön címmel. (2004-ben Maradékon, 2005-ben Martonoson (Martonos), Hajdújáráson (Hajdukovo), Királyhalmán (Backi Vinogradi), Horgoson (Horgos), Magyarkanizsán (Kanjiza), Tiszaszentmiklóson (Ostojicevo) dolgozott a Fodor Ferenc, Klamár Zoltán, Mód László és Simon András alkotta kutatócsoport.) 2006 nyarán többek között Fejértelepen (Susara) folytatódott a munka. így néhány dolgot a terepen sikerült tisztázni témánkra vonatkozóan, amire az alábiakban még kitérünk. A vizsgált terület, Magyarkanizsa község lakossága napjainkban tizenhárom településen él. Ezek közül legnépesebb a névadó Okanizsa, Magyarkanizsa, Stara Kanjiza, Magyarkanizsa / Kanjiza 10200 lakosával. A volt Csongrád vármegyei falu, Horgos / Horgos 6325, a Bács-Bodrog megyei Oromhegyes / Sipossfalva, Kishegyes, Tetőhegyes, Uzunovicevo, Tresnjevac 1868, Kispiac / Mala Pijaca 1988, Martonos / Martonos 2183, Orom / Orom 1561, Adorján / Nadrljan, Adorján 1128, Völgyes / Doline 516, Újfalu / Novo Selo 211, Vojvoda Zimonjic / Ilona kertváros, Zimonic 340, Tóthfalu / Totovo Selo 709, Kishomok / Mali Pesak 115, Velebit / Fogadjisten, Velebit 366 lelket számláló település. 2 A paprikatermesztést az egész község területén ismerik ugyan, de a táji adottságoknak megfelelően, csak Horgos, Martonos, Magyarkanizsa és Adorján településeken foglalkoznak a fűszernövénnyel. Horgoson a homokos-, míg a másik három településen az ártéri rétek talaján termesztik a munkaigényes növénykultúrát. 1 Többször foglalkoztunk a témával: KLAMÁR Zoltán, 2005.; 2006. 2 A 2002. évi népszámlálási adatokat a Szerbiai Statisztikai Hivatal adata alapján közöljük, www. statserb.sr.gov.yu.
