Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében
népek és a honfoglaló magyarok ismeretei kiemelkedők voltak, továbbá az élénk nyugati-keleti kapcsolatok is gazdagították azt. 94 A viszonylag ásványi anyag bőség a történelmi Magyarországon, a kedvező földművelési eredmények lehetővé tették a XI. század utáni gyors gyarapodását. A vámadatok szerint a gyümölcs is fontos tétele volt az exportunknak. A szállítási lehetőségek azonban csak a nagyon jó állományú és jól eltartható friss gyümölcsök, illetőleg a határmenti eredetű termények ilyenféle kiszállítását engedték meg. Például Szilézia, Lengyelország vagy Németország felé 95 az aranykertbeli (Csallóköz) 96 vagy éppen a dunántúli gyümölcs 97 kedvezőbb helyzetben volt, mint az alföldi, így a kecskeméti, a csongrádi vagy a szegedi. 98 Az is megfigyelhető azonban, hogy a honi történelmi gyümölcstermesztő körzetek terményei sem vesztek kárba sem a belső piac, sem a külső piac számára. Igen sok gyümölcsöt aszaltak meg, vagy más módon konzerválták azokat. Például Lippay tudósít 99 a gyümölcsök sózásáról, savanyításáról, sőt a mézben való eltevéséről is. E tapasztalatok viszont arra engednek következtetni, hogy sokkal régebbi hagyományt, gyakorlatot jelentenek, vagyis amelyek már a kora középkorban is meglehettek. A XIV-XV. században ismerték a párlatot is, amit különféle gyümölcsökből készítettek. A szalmában vagy szénában az „elálló" alma és körte, s a szállítást 100 is jól bíró szilva, meggy, továbbá a héjasgyümölcsök és konzervált gyümölcskészítmények keresett cikkek voltak a hazai és az európai piacokon. A gyümölcskereskedelem magas fokát, részben nagy volumenét jelzi az, hogy a végzetes mohácsi csata után nem sokkal egyik legsürgetőbb feladatául tűzte ki a porta, hogy a hazai gyümölcs és mezőgazdasági terményeket bekapcsolja a birodalmi gazdaság rendszerébe, például a hadtáp rendszer korszerűsítésére és javítására. 101 Olyan gazdasági feljegyzések, mint Bornemissza Anna 102 gazdasági jegyzetei Erdélyben, az aszalványok jelentőségét igazolják. Több tételben szerepelnek az aszalékok az adójegyzékekben, amelyek kizárják, hogy a fejedelmi udvar saját szükségletére fordíthatta volna mindet - nem; bartel ügyletekben hasznosították. 94 Domanovszky S. 1979. Gazdaság és társadalom a középkorban. 19-48. 95 Rapaics 1940. 128-129. 96 vö. Wenzel G. 1887. Magyarország mezőgazdaságának tört. id. Surányi 1982. A szenvedelmes kertész.. .96-97. 97 Bél M. 1984. Magyarország népének élete 1730 táján 235-237. 98 Surányi 2002. 19-22. és uő. 1992. 58-63. 99 Lippay J. 1667. Gyümölcsös kert 273-302. 100 Surányi 1992. 192-195. és 76-80. 101 Hegyi K. 1985. A török területek élete, in: Magyarország története 1526-1686. 3/II: 1022-1041. 102 Bornemissza Anna szakácskönyve 1680-ból 1983. egyes adatok.
