Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében

gyűjtési hely körzetében marad, így Baján és régebben Szolnokon, Csongrádon, vagy másutt.

90 A kereskedők hasznára lehet következtetni az adóterhek mértékéből. Legtöbb adót fizettek a fa-, dohány és sertéskereskedők, ehhez mérten jóval kevesebb terhet róttak a zöldség-és gyümölcskereskedőkre. Már XVIII-IXX. században a kofák nagy része nő volt, a legmódosabb gyümölcsárusok többnyire olasz nemzetiségű Pesten.

91 A piaci árak - és a kereskedők adói - nemcsak a kereslet-kínálati viszonyoktól, hanem a földrajzi helytől is függtek (2. táblázat). Manapság tehát gyökeresen megváltozott a belföldi gyümölcskereskedelem struktúrája. Szövetkezeti felvásárló telepek, gazdaboltok, állami élelmiszerboltok veszik meg a kínált gyümölcs egy részét - kis tételekben. De az őstermelői piacokon sem egyedüli már a gyümölcs; forgalmi aránya csökkent, noha táplálkozási szerepe egyáltalán nem változott, sőt a reformétkezésben értéke meg is növekedett. Jól szervezett, kereslet-kínálat szerint működő gyümölcspiacok, főleg az iparvidékeink településeiben lennének kívánatosak. Előnyük volna, hogy nem szennyezett légterű helyen termelt gyümölcsöt kínálnának eladásra, noha a szállítási költségek megemelnék az árakat.

92 A cukrozott és aszalt gyümölcsök mérsékelnék viszont a szállítási gondokat és a kereskedelmi, kockázatot. Ebben a helyi önkormányzatoknak igen sok tennivalója lesz, bár a tradíciók felelevenítése már a lehetséges megoldásokat is adhatja. Ilyenképpen a drága és nagy energiaigényű hűtőkapacitások szabadulhatnának fel, amely bizonyos termények tartósított termékeinek áraira kedvezően hathatnának. A kistermelők befőtt, lekvár, szörp termékei már a megváltozott piaci sajátságok formálódását is jelzik.

93 GYÜMÖLCSKIVITEL 1526. augusztus 29-e bizonyosan a legsúlyosabb történelmi esemény volt az ország életében, még ha a kertkultúránk szempontjából ez korántsem igaz. Eleink az Árpád-korban azért tudtak magas színvonalú mezőgazdasági és kertészeti termelést kialakítani, mert kedvezőek voltak a természeti adottságok, az itt élő 90 Andrásfalvy B. 1974. Duna-mente népének ártéri gazdálkodása...230-231.; Bálint 1977. 83-89.; Surányi 1992. 176-181.; Szilágyi M. 1997. A „régi vizes világ" néhány étele mint múlt-szimbólum. Morzsák ...Tanúim. Kisbán Eszter tiszt. 86-91. 91 mint a 66. jegyzet 92 Surányi 1989. i.m. 151-161. és uő. 2002. 107-112. 93 Surányi 1992. 201-215.