Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében
A piacközpont és piackörzet kapcsolatának alapvető tényezői: a kézműipar, kereskedelem, mezőgazdaság, valamint az áruhiány-kereslet - árufelesleg-kínálat öszszefüggései. 83 A kiemelkedő világi vagy egyházi közigazgatási, vagy keresleti és kínálati pozíció még másfél évszázad távlatában is nyomot hagyott a piacos helyek XX. századi gyümölcstermelésére (1. táblázat). Bácskai - Nagy (1984) végezte korrelációs mátrix számítások azt mutatták, hogy a körzetek mezőgazdasági termelésének jellege a piacközponti funkció kialakulását nem befolyásolta, de a termény bőség-hiány funkciója szükségessé tett eladó-és beszerzési helyek, központok létét. 84 A gabonatermeléssel összefüggő termények piacán más viszonyok uralkodnak, mint amelyek gyümölcstermesztés esetében jellemzők. 85 Szeged 86 valamikor nagy gyümölcspiaca ellenben lehanyatlott, emiatt manapság a drágaság jellemzi, mint a ceglédit is. Cegléd és környéke azért speciális hely, 87 mert a helyi piac bealkonyodását legalább annyira a hantházi és a vezsenyi helyiérdekű vasút megszüntetése okozta, mint a szövetkezetek erőszakos megszervezése. Debrecen hasonló piaci károkat szenvedett meg a legendás Piroska és más vasúti szárnyvonalak megszüntetése miatt. Kecskeméten, Csongrádon, Kiskunhalason pedig igen olcsók maradtak a gyümölcsfélék. 88 így aki teheti, felpakol a járművekre és elviszi jobban fizető piacokra; teszi joggal, mert többet kap a portékáiért (Szentes, Kiskunfélegyháza, Hódmezővásárhely, Szeged stb.). A könnyen szállítható termények, mint a dió, a mandula és a gesztenye igen nagy távolságokat tesznek meg. Ez azért is kedvező, mert legalább valósabb árat teremt a keresleti piacokon és nem utolsó szempontként, egyaránt elkelnek az értékes héjas gyümölcsök. Még mindig szokás, hogy a Felső-Tiszavidékről elindul a „diós autó" és ahol nincs elegendő dió, ott a karácsonyi ünnepek előtt könynyen eladható. 89 De hasonlóan tesznek november elején a gesztenyések is, az első nagy alkalom Mindenszentek napja, Halottak napja - amikor az árusok tekintélyes mennyiségű nyers és sült gesztenyét adnak el. A főző gesztenye, a maróni édesipari hálózaton keresztüljut a kereskedelembe. A főtt súlyom többnyire a 83 uo. 151-260. 84 U0.261. 85 uo. 263. 86 Bálint S. 1977. A szögedi nemzet II. köt. 1976/77: 83-89. és Juhász A. 1989. A szegedi táj tanyái. 1982/83: 47-61. 87 Nyújtó F. szóbeli közlése (1977) és Surányi 1981. Bolgárkertészek Cegléden... Agrártört. Szemle 23: 163-187. 88 Saját vizsgálatok 1979-1981 között: Kiskunfélegyháza piaca és Kiskunhalas termelése, ill, Szentes piaca és Csongrád termelése (főleg gyümölcs) szempontjából 89 Viga 1986. 190.; Surányi 1989. 151-161. és Bellon T. 2002. 135-136.
