Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében
ki vagy a budai szőlők berkenyéi, s a gyöngyösi parasztbarackok. Tokaj-Hegyalján a szilvafa előfordulása a szőlőkben - hasonló eredetű. 16 Lényegében semmivel sem újabb „fejlemény" az őszibarack, mandula, meggy és a sárgabarack meghonosodása a szőlőskertekben. Csongrádon például a feketeföldi csemegeszőlős kertekben (Aranysziget, Kisrét, Bökény) a köztes és szegélyt adó gyümölcsfaj naspolya és birs, valamint néhány almafajta volt (London pepin, Bőralma, Húsvéti rozmaring, Fehér kálvil). 17 A régi kertészeti szakmunkák szerint akkor a legjobb a köztes aránya, ha kataszteri holdanként 25-30 gyümölcsfa áll a szőlőkben - a sorokban vagy a sorok között. 18 A Duna-Tisza köze homokhátságának gyér növényzetű gyepszintjét az egyre nagyobb birkanyájak alaposan tönkretették a XVIII. század elején. A dombok közti mélyedésekben füzesek, nyárosok díszlettek. A füzek sok helyütt kipusztultak, így az immúnis homok ismét előbukkant és a széltől mozogni kezdett. A futóhomok megkötése azóta is problémát okozhat, főleg amikor a nagyüzemi termelésben a nagyméretű táblákat a helyi sajátságok ismerete nélkül akarták megoldani. 19 A kétszintes művelésű kertekben a gyepszintet rendszeres sekély kapálással (hordás) többé-kevésbé megszüntették, de a cserjeszint (szőlő) és lombkoronaszint (gyümölcsfa) révén jól díszlő mesterséges növénytársulást alakítottak ki (vö: Für: Kertes tanyák a futóhomokon c. könyvével). 20 A források ismeretében az is megállapítható, hogy a nagyfokú (birkás) legeltetés valójában sietette a kétszintes termesztés fejlődését és térnyerését. Tekintélyes jövedelmet hozott ugyanis a szegény gazdáknak vagy éppen a nincstelen zselléreknek. A szőlő a napszámosoknak is biztos megélhetést nyújtott. „Szőleinkben levő feles gyümölcsfáink termésibül alkalmas hasznot látunkr (Wellman Imre közölte). 21 A szőlősgazda csak az első időkben törekedett arra, hogy csupán a saját szükségletére ültessen gyümölcsfákat. Később, amikor felfedezték a piac gazdasági lehetőségeit, a kecsegtető jövedelem arra ösztönözte a tanyás gazdákat is, hogy egyre több gyümölcsfát telepítsenek. A köztes fák aránya többszöröse volt az akkori országos átlagnak. Nem véletlen hogy a kecskeméti polgármester holdan16 Surányi 1992. Magyar gyümölcs... 115-119. és i.m. 2002. 113-118. 17 Viga Gy. 1985. Gyümölcsterm. és gyümölccsel való keresk. a Bükkalján HOM Évk. 294-295.; Surányi i.m. 1989. 156-162. és uő. 2002. Gyümölcsöző sokféleség 19-22. 18 KSH 1961. Az 1959. évi gyümölcsfaösszeírás...községi adatai és Surányi D. 2001. Gyümölcsfák a Tisza menti homokon - A csongrádi gyümölcskultúráról. Jászkunság 46 (4): 248-254. 19 vö. Surányi D. 1992. Magyar gyümölcs... és uő. 2002. Gyümölcsöző sokféleség c. könyvekkel 20 Für i.m. 221-225. 21 Wellmann I. 1967. A parasztnép sorsa Pest megyében... 313.
