Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SURÁNYI DEZSŐ:A gyümölcspiacok funkcionális szerepe a biológiai sokféleség megőrzésében

ként 20-25 fában jelölte meg a helyes gyümölcsfa sűrűséget 1938-ban, egyrészt a nyilvántartás nehézségei, másrészt a csökkenő szőlő terméshozamoktól való félelem miatt.

22 Für Lajos (1983)

23 szerint a Duna-Tisza közén a birtok méretétől függően alakult a gyümölcsfa sűrűség (1935-ben). Amíg egy kataszteri holdnyi birtokon 100-500 gyümölcsfa állt, addig a 21-50 kh méretű birtokon 50-60 fa/kh volt a jellemző. Kecskeméten a kajszibarack, a szilva, a meggy és a nyárialma uralkodott, Nagykőrösön és Cegléden pedig a szilva, az őszibarack, a kajszibarack és a Ceglédi piros alma volt a legfontosabb köztes gyümölcsfaj. Kiskunhalason, Szegeden és Szabadkán az említett fajok arányosan oszlottak meg. Csongrádon a diónak különösen nagy szerep jutott, akárcsak az eperfának Cegléden; Szeged környékén pedig az őszibarack kapott vezető szerepet.

24 Az alföldi gyümölcspiacokon (Cegléd, Csongrád, Debrecen, Gyula, Kecskemét, Kiskunhalas, Nagykőrös, Nyíregyháza, Szentes) a génbank kutatások keretében, az 1979-1984 közötti időszakban végzett felméréseink szerint 10 gyümölcsfaj, kb. 80-100 fajtáját kínálták egy-egy szezonban. A fajták érési fenofázisa a piac jellegét és színességét megszabta. A kecskeméti piaci „gyümölcsérési naptár" így nézett ki: május: cseresznye június: cseresznye, meggy, földieper július: meggy, sárga-és őszibarack, alma, körte, szilva augusztus: sárga-és őszibarack, alma, körte, szilva, szőlő szeptember: alma, körte, szilva, szőlő, dió október: alma, körte, szőlő, dió november: alma, szőlő december: alma

25 A nagy visszaesés az 1959-1961 közti tagosításkor állt elő, amit tovább súlyosbított a politikai hangulatra is támaszkodó kárpótlási eljárás 1992-től: elveszítve ezzel egy nagyon jól működő kiskereskedelmi, társadalmi és gazdasági tevékenységi lehetőséget.

26 22 Für L. 1983. i.m. több fejezete; Surányi D. 1998. Ceglédi alanyfajták botanikai leírása és uő. 2002. Gyümölcsöző sokféleség c. könyvek! 23 Für i.m. 209. 24 Surányi D.: Elfelejtett gyümölcsfajták 10. Ceglédi mogyoró és Csongrádi dió. Kert. és Szől. 1984. 33 (20): 16. és uő. 1992. i.m. 115-136. 25 Erdei (1937) 1977. 127-128. 26 Surányi D. 2005. i.m. 395-407.