Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Tradicionális kereskedelem és migráció

Tót", „Lábas Ólas Tót", „Ponyvás Sidó", „Sátoros Sidó", „Szenes Kotsi" két lóval, „Vásznas Görög", „Üveges Tót" fordult meg a vásárban. 16 A helybe szállított por­tékák mellett esetenként célirányos beszerzésre is sor került. Érdekességként em­líthető meg, hogy a nagykőrösi magisztrátus 1755. október 11-én „Pálffj Asztalost Váczi Vásárra küldvén Nyoszolyák és karszékek Vásárlására". 17 Nagykőrösről - és a környékből - közeli távoli - pesti, tiszántúli - piacok­ra nagyobb mennyiségben gyümölcsöt, zöldséget - uborkát -, bort szállítottak értékesítésre. Egy 1838-as kimutatás szerint Nagykőrösről gyümölcsöt vittek Tiszaföldvárra, Törökszentmiklósra, Pestre, Jászberénybe, Abonyba, Szolnokra, Szabadszállásra, bort pedig Szegedre, Kőröstarcsára, Zagyvarékasra. 18 A gyapjút, juhbőrt, tollat a XVIII. században már a zsidó kereskedők vásárolták fel nagyobb tételben. Jóllehet a görög kereskedők már a XVIII. században is megtelepedhet­tek az alföldi mezővárosokban, a zsidóknak erre nem volt lehetőségük - a mező­városi hatóságok - például. Kecskemét magisztrátusa, a Jászkunságban - csupán a kereskedés céljából történő ideiglenes tartózkodást engedélyezték II. József tü­relmi rendelete folytán a zsidók is megtűrtekké váltak a mezővárosokban a XVIII. század végétől. 19 A XIX. század utolsó harmada jelentős változást hozott a kereskedelemben. A tradicionális kereskedelem továbbra is fontos szerepet játszott ugyan - ebben tö­rést okozott az 1920-as trianoni országcsonkítással járó piacok elvesztése -, azonban megjelent a nagykereskedelem. 1870 után számos cég alakult meg, így Nagykőrös­ön a Benedek József és Fiai, Neu cégek, amelyek tömegesen vásárolták fel a zöldsé­get, gyümölcsöt, majd - az 1920-as évektől - a baromfit (csirkét, libát, pulykát), amit feldolgozva tömegesen szállították külföldi piacokra, Bécsbe, Svájcba, Csehország­ba, Németországba, Lengyelországba, s a pulykát pedig Angliába. A paraszti gaz­dálkodást, agrártermelést alapvetően a felvásárló piac határozta meg. Összegezésként arra szükséges rámutatnunk, hogy évszázadok távlatában, az idő keresztmetszetében a kereskedelem - tradicionális kereskedelem - és a mig­ráció között fordított arányosság fedezhető fel. Évszázadokkal ezelőtt a migráció, a bevándorlás játszott különös szerepet a mezővárosi fejlődés vonatkozásában. A mezővárosok - így Kecskemét, Nagykőrös - lélekszáma számottevően gyara­podott, ugyanakkor gazdasági teljesítőképessége is növekedett, ami a mezővá­rosi cívis társadalom kialakulását, vagyonosodását eredményezte. A vásártartási jog - mint a mezővárosi státus jogi fundamentuma - lehetővé tette a kereskede­lem, vásározás kiterjeszkedését. Ugyanakkor a kor konjunkturális adottságaihoz alkalmazkodóan, lehetővé vált nagyobb arányú, külföldre irányuló állatkereske­16 NÓVÁK László, 1991.611-615. 17 PML NkV Tan. SZK 1755/56. 18 NÓVÁK László, 1994. 618-620. 19 NÓVÁK László Ferenc, 2002.

Next

/
Thumbnails
Contents