Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Tradicionális kereskedelem és migráció

Tót", „Lábas Ólas Tót", „Ponyvás Sidó", „Sátoros Sidó", „Szenes Kotsi" két lóval, „Vásznas Görög", „Üveges Tót" fordult meg a vásárban.

16 A helybe szállított portékák mellett esetenként célirányos beszerzésre is sor került. Érdekességként említhető meg, hogy a nagykőrösi magisztrátus 1755. október 11-én „Pálffj Asztalost Váczi Vásárra küldvén Nyoszolyák és karszékek Vásárlására".

17 Nagykőrösről - és a környékből - közeli távoli - pesti, tiszántúli - piacokra nagyobb mennyiségben gyümölcsöt, zöldséget - uborkát -, bort szállítottak értékesítésre. Egy 1838-as kimutatás szerint Nagykőrösről gyümölcsöt vittek Tiszaföldvárra, Törökszentmiklósra, Pestre, Jászberénybe, Abonyba, Szolnokra, Szabadszállásra, bort pedig Szegedre, Kőröstarcsára, Zagyvarékasra.

18 A gyapjút, juhbőrt, tollat a XVIII. században már a zsidó kereskedők vásárolták fel nagyobb tételben. Jóllehet a görög kereskedők már a XVIII. században is megtelepedhettek az alföldi mezővárosokban, a zsidóknak erre nem volt lehetőségük - a mezővárosi hatóságok - például. Kecskemét magisztrátusa, a Jászkunságban - csupán a kereskedés céljából történő ideiglenes tartózkodást engedélyezték II. József türelmi rendelete folytán a zsidók is megtűrtekké váltak a mezővárosokban a XVIII. század végétől.

19 A XIX. század utolsó harmada jelentős változást hozott a kereskedelemben. A tradicionális kereskedelem továbbra is fontos szerepet játszott ugyan - ebben törést okozott az 1920-as trianoni országcsonkítással járó piacok elvesztése -, azonban megjelent a nagykereskedelem. 1870 után számos cég alakult meg, így Nagykőrösön a Benedek József és Fiai, Neu cégek, amelyek tömegesen vásárolták fel a zöldséget, gyümölcsöt, majd - az 1920-as évektől - a baromfit (csirkét, libát, pulykát), amit feldolgozva tömegesen szállították külföldi piacokra, Bécsbe, Svájcba, Csehországba, Németországba, Lengyelországba, s a pulykát pedig Angliába. A paraszti gazdálkodást, agrártermelést alapvetően a felvásárló piac határozta meg. Összegezésként arra szükséges rámutatnunk, hogy évszázadok távlatában, az idő keresztmetszetében a kereskedelem - tradicionális kereskedelem - és a migráció között fordított arányosság fedezhető fel. Évszázadokkal ezelőtt a migráció, a bevándorlás játszott különös szerepet a mezővárosi fejlődés vonatkozásában. A mezővárosok - így Kecskemét, Nagykőrös - lélekszáma számottevően gyarapodott, ugyanakkor gazdasági teljesítőképessége is növekedett, ami a mezővárosi cívis társadalom kialakulását, vagyonosodását eredményezte. A vásártartási jog - mint a mezővárosi státus jogi fundamentuma - lehetővé tette a kereskedelem, vásározás kiterjeszkedését. Ugyanakkor a kor konjunkturális adottságaihoz alkalmazkodóan, lehetővé vált nagyobb arányú, külföldre irányuló állatkereske16 NÓVÁK László, 1991.611-615. 17 PML NkV Tan. SZK 1755/56. 18 NÓVÁK László, 1994. 618-620. 19 NÓVÁK László Ferenc, 2002.