Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - NOVÁK LÁSZLÓ FERENC: Tradicionális kereskedelem és migráció

delem is. A XVIII. században megváltozott a helyzet. A század első évtizedeiben megtörtént a nagyobb arányú migráció az Alföld egyes vidékein, újjáéledt a török korban elpusztult táj. A kontinuus települések - mint Nagykőrös, Kecskemét mezőváros - esetében azonban a bevándorlásnak már különösebb jelentősége nem volt (nyilvánvalóan, szívesen engedték betelepedni azokat a mesterembereket, akikben hiányt szenvedett a városi közösség, vagy akikre műveltségüket, illetve képzettségüket tekintve a városnak nagy szüksége volt). A migráció, bevándorlás nagyságrendje már nem számottevő, akárcsak az elvándorlás (ennek főbb motívuma hagyományosan a házassági kapcsolat volt). Az elvándorlás sajnálatos módon a XX. században, annak is a második felében erősödött fel a sajátos történelmi, politikai körülmények következtében. A migrációval ellentétben a kereskedelem szélesebben ívelt fel. A XIX. század közepéig a tradicionális kis- és nagykereskedelem fontos szerepet játszott a mezővárosok életében. A mezővárosok rendre tarthattak országos állat és kirakodó vásárokat.

20 Különösen fontosakká váltak az ún. „vásárvonalon" kialakult nagy mezővárosok, szabad királyi városok ahol a hegyvidék és az Alföld árucseréje valósulhatott meg (a jelentős vásárközpontok között említhető meg Zombor, Újvidék, Temesvár, Arad, Szeged, Nagyvárad, Debrecen, Nyíregyháza, Szatmárnémedi, Beregszász, Ungvár, Kassa, Miskolc, Eger, Hatvan, s nem utolsó sorban Pest szabad királyi város). Vidékünkön Kecskemét szerepe kiemelkedő. Hagyományosan a Matkó puszta határán lévő Fehér-tó környékén tartották a két hétig tartó hatalmas állatvásárt, amely az augusztusi Lőrinc napi kirakodó vásárral fejeződött be Kecskeméten. A XIX. század közepétől megváltozott a helyzet, elveszítette jelentőségét a fehértói vásár.

21 Megépült 1853-ban a Kecskemét-Cegléd közti vasúti szárnyvonal, ezáltal ez a vidék is bekapcsolódott a nagyobb kereskedelmi tevékenységbe. Ennek akadálya már nem volt az 1867-es kiegyezést követően, s a hagyományos kereskedelem mellett egyre nagyobb szerep hárult a nagykereskedelemre, kereskedelmi vállalkozásokra, amelyek jelentős exportot is teljesítettek.

22 20 NÓVÁK László Ferenc, 2007. 21 NÓVÁK László, 1986. 22 A kérdéssel kapcsolatban NÓVÁK László Ferenc, 2002.