Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ROMÁNY PÁL: Köszöntő

ROMANY PÁL KÖSZÖNTŐ Nagykőrös, az Arany János Múzeum ismét letette névjegyét. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti és Faluszociológiai Bizottsága örömmel csatlakozott a konferencia támogatóihoz, a kiváló kezdeményezéshez. Nagykőrösnek olyan patinája van, amellyel kevés település rendelkezik az Alföldön. Egyértelműen gratulálni lehet ahhoz, miként ápolja becses szellemi és anyagi értékeit. Köszönjük, köszönet a házigazda intézményt fenntartó Pest megyének, s a helyet biztosító városnak, minden érdekeltnek, hogy rendszeresen fogadják egy-egy tudományos témakör kutatóit, házigazdái-vendéglátói a konferenciák résztvevőinek. A nevezetes Három Város egyikének, Nagykőrös polgármestere is ezt támogatja, köszönjük. Szívesen szólok Bizottságunk tagjának, Nóvák László Ferenc kollégának a nélkülözhetetlen szerepéről is. A témák megválasztása, előkészítése mindig igazolta eddig, hogy az Arany János Múzeum „csapata" itt él a tájban, együtt lélegzik környezetével, a hazai társadalommal, s a konferenciák által feltárt megállapításaikat hozzáférhetővé teszi a tudományos kutatás, a gazdaság- és agrártörténet, valamint az oktatás számára. Bizonyára így lesz ez a jelen konferencia fontos tanulságaival is. Igen, tanulságokat mondtam, mert sohasem 1' art pur 1' art találkozásnak lehetünk a részesei, nem öncélú összejövetelnek, hanem hasznos eszmecseréknek. Ahogyan - évtizedek óta, irigylésre méltóan — a szerzők mindenkor gondoskodni is szoktak, hogy így legyen. Témánk most tagadhatatlanul a jelen és jövő témája. Természetesen a tegnapok üzenetével, de tudjuk, hogy vándorlás, kivándorlás, áttelepülés - sokféle okból - napjainkban is folyik, s bizonyára így lesz a jövőben is. Sőt: ha a gazdasági erőviszonyok, a nézetek különbözősége nem harmonizál a jelenleginél kedvezőbb módon, akár még hátrányos méreteket is ölthet a vándorlási folyamat. A migráció az agrártársadalmat mindenkor erőteljesen érintette, hiszen a közvetlen természeti határoknak kitett életfeltételeiből ez egyenesen következett. Bő példatárral rendelkezünk még politikai-hatalmi-ideológiai hatásokra bekövetkezett migrációról is, amely nem válogatta a társadalmak csoportjait. Az államhatárok is lehettek kiváltó tényezők. S még mennyi más ok, csak a XX. században is. És a jelen század, az Uniói Magyarországon a települések közötti vándorlás a hatvanas évek alatt meghaladta - évi átlagban - az évi 200 ezer főt (a tanyai lakosság „beköltözése" ebben