Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - FODOR ISTVÁN: Prémkereskedelem, művészet, hitvilág (Kereskedelem és hatása őseink korában)

mes állatoktól származik (coboly, hód, mókus).

12 A későbbi állatcsont-vizsgálatok még látványosabb eredményt hoztak. Eszerint a vadászott állatok 84 %-a volt prémes állat.

13 Ezek vadászatára alkalmazták azokat a tompa végű csont nyílcsúcsokat, amelyek az ananyínói műveltség számos településén előkerültek. (5. kép)

14 E leletek egyértelművé teszik, hogy az Urál-vidéki népesség prémmel fizetett a déli eredetű árúkért. A tompa végű nyilak ugyanis nem sebezték meg az állatot, nem sértették fel bőrét, így préme eredeti szépségében kerülhetett a piacra. A prémes állatok vadászatának ez a módja igen hosszú ideig élt az Urál-vidéki lakosság körében. V. N. Csernyecov tette közzé az obi-ugorok mindennapi életének jeleneteit megörökítő XIX. századi falvédőket. Az egyiknek jobb oldalán a fán ülő mókusra célzó íjászt látunk.

15 (6. kép) E részlet kinagyított rajzán világosan látható, hogy a vadász tompa végű nyíllal veszi célba áldozatát.

16 (7. kép) Az elmondottak értelmében bizonyára joggal gondolhatunk arra, hogy a Sztrabón által említett nomád kereskedők prémet is hoztak a tanaiszi piacra. Ekkorra már a szarmaták lettek a szkíták helyett e fontos árucikk közvetítői az északi és déli népek között. II. Az Urál-vidékról dél felé irányuló prémkereskedelem tehát a szkíta és az ananyínói kor után is folytatódott. Különösen a középkorban vélt élénkké. Ennek az időszaknak a kereskedelme a magyar kutatók figyelmét is felkeltette, hiszen ekkor már Kelet-Európában élő őseink műveltségére is hatással voltak a szállásterületükön áthaladó kereskedelmi utak, amelyeknek nálunk korábban főként Fettich Nándor tulajdonított nagy jelentőséget.

17 Ez az érdeklődés az utóbbi években növekedett meg ismét, elsősorban honfoglalóink ötvösművészetének és a keleti dirhemforgalom kutatása kapcsán. Nem véletlen hát, hogy Polgár Szabolcs nemrég elkészült, a kelet-európai kereskedelemmel foglalkozó kiváló doktori ér12 ZBRUJEVA 1952, 237. 13 FODOR 1973, 52-53. 14 ZBRUJEVA 1952, 52, IX. t.. 13; 236, XLI. t. 14. 15 CSERNYECOV 1949, 23. kép. 16 Uo. 31, 25. kép. 17 FETTICH 1937,27-38. - Fettich Nándor vélekedése szerint a levédiai magyarság nem csupán részese volt a „prém útján" bonyolódó kereskedelemnek, amely révén magyar eredetű tárgyak jutottak a Káma-vidékre, hanem magyar népcsoportok is költöztek e területre. E költözködés nyomait látta a tankejevkai sírban és a zagrebinyi leletben. Ld. FETTICH 1933, 274-275.