Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

1945 után - „Szentendre körbefestése" és újabb egyházművészeti munkák

Utolsó vacsora, a szentsimoni templom szentélyének temperaterve, 1949 (kai. 454.) Jézus a kisdedekkel, a szentsimoni templom szentélyének temperaterve, 1949 (kat. 453.) A falu hódolata a gyermek Jézus elölt című jelenetek voltak láthatók, mára ezek is eltűntek. A templom három középkori freskót őriz. Egyik részletét felhasználva a szentsimoni templom külső képével Jeges Ernő levelezőlapot is tervezett. A Szent Simont és Szent Tádét ábrázoló oltárkép később, 1955-ben készült. Az akkori plébános, Csomor Ernő sokat levelezett Jeges Ernővel, és művészetszerető hajlamát mutatja, hogy stációképeket is szeretett volna készíttetni, valamint színes üvegablakokkal kicseréltetni a meglévőket.

11)0 Levelei arról tesznek tanúságot, hogy mint megrendelő, feljogosultnak érezte magát arra, hogy beleszólhasson az eredeti tervbe. Az oltárkép esetében azt kérte, hogy a Tádé kezében levő bunkó legyen jobban kihangsúlyozva, a templom, amelynek makettjét Simon tartotta, pedig élesebb kidolgozást kapjon.

,<JI A következő levelében pedig arról tudósított, hogy miután kitette a képet a napsütésre, észrevette, hogy túl világos a háttér, és megállapította, hogy a kék szín jobban ment volna az oltár hangulatához. Emellett nehezményezte, hogy „Júdás ruhája sokkal jobb volt a vázlaton, mint ez a modern ókeresztény ízű borromei kazula szerű ruha."

m A következő levélben újra kérte, hogy a kompozíció legyen világos, de színes is egyben, majd végül megérkezett a megnyugtató dicséret, hogy megkapta a képet és elégedettségét fejezte ki a végső eredmény láttán.

193 A szentsimoni szentélyképek után Jeges Ernő 1950-ben kezdett hozzá az izbégi Szent András plébániatemplom kifestéséhez, ahol megint lehetősége nyílott a teljes épület falképekkel való díszítésére. A szentélyben Szent András életéből választott jelenetek láthatók: balra, amikor a szentet Jézus meghívja tanítványai közé, középen vértanúsága, jobboldalt pedig a Duna-menti térítő munkája. A többi kompozícióról az Új Ember így tudósított: „A középső kép fölött a boltozaton Krisztus urunkat látjuk a kereszten. Előtte, a szentélyt felező ívhajláson a magyar szenteket. Az előtér boltozatán az Utolsó vacsorát, és végül a szentélyt lezáró íven a Szentlelket szimbolizáló galambot és a négy evangélistát látjuk."

194 Ugyanebben az évben több művész bevonásával készültek el a budapesti Tövis utcai Kapisztrán Szent János plébániatemplom falképei. Jeges Ernő itt, mint korábban említettük, a budavári Helyőrségi templomba festett Arpádházi Szent Erzsébet kiűzetése Wartburg várából című kép témáját dolgozta fel újra, egy kicsit merevebb, de így is dinamikus felfogásban. Szent Erzsébet karjában látható gyermek a művész kislányának arcvonásait hordozza, míg a toronyalakban a festő tűnik fel. 190 Csomor Ernő szentsimoni plébános 19S0. október 19-én kelt levele. Jeges-hagyaték. 191 Csomor Ernő 1954. december 12-én kelt levele. Jeges-hagyaték. 192 Csomor Ernő 1955. február U-én kelt levele. Jegyes-hagyaték. 193 Csomor Ernő 1955. február 20-án és 1955. május 7-én kelt levelei. Jeges-hagyaték. 194 -pp.: Megszépült lzbég régi és mégis új temploma, in.: Uj Ember. 1950. november 12. VI. évi'. 45. 2. o.