Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Róma 1931-34 - cél a történeti festészet megújítása

nél lelassult a fejlődés, úgy mint egyházművészet, freskófestészet, monumentális szobrászat, új történeti festészet, építészet, iparművészet." A Bakócz-kép témájának megválasztásakor Jeges a római és a magyar történelemhez kívánt kapcsolódni, emellett azonban más aktualitása is volt választásának. A kép narratív módon dolgozta fel Herceg Ferenc 1919-ben írott Az élet kapuja című elbeszélését, amely II. Gyula pápaságának idejében játszódik. Bakócz Tamás Rómába utazik, hogy megszerezze a pápai hatalmat azzal a céllal, hogy a Magyarországot fenyegető török veszélyt elháríthassa. A vállalkozás kudarcba fúlt. Ennek ellenére Jeges nem annyira a magára maradottságot, hanem Bakócz alakjában a magyarság érdekeit képviselő történelmi személyt emelte középpontba. A közel hat méter hosszú és három méter magas festményen Bakócz Tamás és kísérete felvonulásának megjelenítése hűen követi magának az elbeszélésnek is igen látványos leírását: „...a menetet három, talpig ezüsttel vértezett zászlótartó nyitotta meg...a magyar királyság, az esztergomi érsekség és a konstantinápolyi patriarkátus selyemlobogóival. A zászlósok után negyven megrakott öszvért tereltek a pátriárka címerével ékes, egyformán fehér-sárga csíkos takarók alatt. (A Bakóczcímer kocsikerékből kinövő szarvast ábrázol.) Az öszvérek után, címeres bíbortakarók alatt, ötven vezeték lovat hoztak...Azután kétszáz huszár lovagolt, piros-fehér kis lobogóval a kopja hegyén (...) A huszárok nyomában harminc arany ruhás, hermelinnel prémezett magyar úr vonult egy csapatban, a pátriárka rokonai és főrangú barátai.. Az urakat Urbino hercege és a római bíborosok menete követte (...) Bakócz Tamás hoszszan leomló bíborosi palástjával nagy csontú, pompás, sárga paripán ült. Jobbról-balról egy-egy kardinális kísérte...A pátriákra nyomában még vagy harminc magyar pap lovagolt egyházi díszben,.."

100 köztük Vértesi Tamás, a pátriárka nővérének fia, Bakócz kedves keresztfia, az elbeszélés tulajdonképpeni főszereplője, aki a kezében tartott feszülettel csendesítette le megbokrosodott lovát. Jeges Ernőnek nemcsak arra volt gondja, hogy ezt a kis epizódot megjelenítse, hanem arra is, hogy azokat a mellékszereplőket is feltüntesse, akik az események hátterében Bakócz pápává választása ellen dolgoztak. A kép jobb alsó részében a Sciarra palota loggiáján állnak és csodálják a látványos bevonulást: Fiametta, a kurtizán, Agostino Chigi, a dúsgazdag bankár, Cardulo apostoli nótárius, a Vatikán bizalmas diplomatája és egy kalandornak tartott, Vico Hannibál nevű fiatalember. Jeges Ernő, mint legtöbb festményénél több változatot készített. Itt is kísérletezett azzal, hogy távolabb vigye a jelenetet, ezzel a menet irányvonala jobban kirajzolódott.

101 Akárcsak a korábbi, Klebelsberg gróf 99 Gerevich Tibor előszava. Ujabb római magyar művészek. Nemzeti Szalon, Budapest. I9 3(>. április 4-19. Kiállítási katalógus. 100 Herczeg Ferenc: Az. élet kapuja. In.: Történelmi regények. Bp. Szépirodalmi Kiadó. 1983. 219-221. o. 101 Erről a vázlatról totó maradt renn. Jeges-hagyaték. Bakócz Tamás bevonulása Rómába (részletek), 1931-34. (kat. 213.)