Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Róma 1931-34 - cél a történeti festészet megújítása

Szentendréről a törökök ellen vonul című képén nem egy vonalban, hanem jobb- majd baloldali irányba mozgatta a menetet, hogy minél több figurát szerepeltethessen. Bakócz alakját egy mögé helyezett falsíkkal emelte ki a tömegből. A végleges változaton a néző a menethez közelebb érezheti magát, és nagyobb lett minden figura, motívum és zászló, ezáltal a mozgalmasság is jobban kiérződik. A kép hátterében pedig korabeli épületekkel gazdagított római látkép látható. Jeges Ernő - mint korábban szó volt róla - gondosan készített stúdiumokat a kosztümökről, viseletekről, egyéb kellékekről. Számos vázlat maradt fenn többek között arról, hogyan nézett ki egy 14-15. századi firenzei, velencei, francia nemes, egy kardinális, nemesasszony, velencei és római szenátor, egyszerű szolgáló, korabeli harci lovas, és olyan részletekre is ügyelnie kellett, hogy milyen volt Bakócz címere vagy éppen a püspöksüvege. Jeges Ernő Rómából való hazajövetele után nem sokkal bemutatta monumentális alkotását a Nemzeti Munkahét alkalmából rendezett műcsarnoki kiállításon a többi Rómában készült alkotásával együtt.

102 A korabeli híradások alapján csodájára jártak a festménynek, bár a kép fogadtatása nem volt egyértelmű. „A vászon vakító színgazdagságtól ragyog, kompozíciójában is összetart, igen erős, sőt hatalmas föllendülése a fiatal mesternek, aki most római ösztöndíjjal az olasz fővárosban él..."

103 Bírálják túlságosan erős, és tarka színeit, 104 de a kiállítás legérdekesebb darabjának tartják.'

05 Dr. Lepold Antal esztergomi kanonok vette meg 1936-ban az Esztergomi Főszékesegyház számára a művet, amelyet ma is ott őriznek. A festmény jelentőségét hangsúlyozta Gerevich Tibor is 1936-ban, amikor a képet méltatva megállapította: „ez volt a római iskola első kísérlete a történeti festészet megújításara..."'

0(

' Két évvel később, ugyanebből az indokból Jeges Ernő történelmi témájú festményeivel elnyerte a főváros Ferenc József képzőművészeti ösztöndíját. „A bizottság egyhangúlag Jeges Ernő festőművésznek ítélte oda a díjat, méltányolva azt az érdemét is, hogy a bemutatott művein a magyar történeti festészetet a művészet eszközeivel komoly kompozíciós készséggel és elmélyüléssel felújítani törekszik."

107 Az 1934-es műcsarnoki kiállításon mutatta be másik Rómában készült alkotását, szintén a magyar és olasz történelemből választott jelenettel, Attila Róma kapui előtt címmel.

108 Ahogyan a Magyar karácsony című festményén a magyar társadalmat szimbolizáló alakok, mint Jézus születésének a szemtanúi, az akkori Magyarország megváltásának reményét szimbolizálják, Attila Római kapui előtt című műve is a magyarság sorskérdéseit feszegeti. A pápa és a gőgös Attila találkozásának kimenetele sokatmondó: a lóháton érkező Attila minden ereje ellenére sem tud keresztültörni az isteni fénnyel övezett gyalogos szerzeteseken. Attila és a pápa találkozásának jelenetét úgy tekintették, mint a kereszténység jótékony befolyását a pogány magyarságra. A Bakócz-kép és néhány megmaradt Rómában készült műve mellett az Ösztöndíjtanács értesítője alapján rekonstruálható, mivel foglalkozott ezek mellett Jeges Ernő Rómában. Eszerint „illusztrációkat készített L. Salvini magyar népdalfordításához, továbbá címlapot tervezett a Magyar Múzeum és a Magyar Cserkész című folyóiratokhoz. Feldolgozta a következő témákat: Barna Jani, Jézus 102 A Nemzeti Munkahét alkalmából rendezett kiállítás. Nemzeti Szalon, Budapest, 1934. szeptember 27 - október 28. 103 Kéz.di-Kovács László: Magyar kiállítás a Műcsarnokban. 1914. szeptember 27. 4. o. 104 (bl.): Magyar kiállítás a Műcsarnokban. 8 órai újság. 1934. szeptember 28. Egy kéziratban maradt kiállítás kritika szerint: ,.Egy erős tehetség képei, amely most úgy látszik, az erőszakra (hatalmasra) szándékszik magát beállítani. A nagy kép azt a benyomást kelti, mintha nagy elődökre való emlékezésekből volna összetéve. Rész-emlékezésekből." Jeges-hagyaték. 105 Magyar Kiállítás a Műcsarnokban. Nemzeti Újság. 1934. szeptember 28.„A Bakócz kép a kiállítás legérdekesebb darabja." 106 Gerevich Tibor előszava. Újabb római magyar művészek kiállítása. Nemzeti Szalon, Budapest. 1936. április 4-19. Kiállítási katalógus. 107 Uj Magyarság. 1936. dec. 16. 13. o. 108 Attila Róma kapui előtt, 1933. vászon, olaj. 80,4 x 99.4 cm. J.j.l. Jeges Ernő Róma 1933. MNG l.tsz. EK. 2400