Bodonyi Emőke szerk.: Jeges (Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 2008)

Róma 1931-34 - cél a történeti festészet megújítása

értékrendje volt, ahogyan visszafordult a régi itáliai művészethez a barokkon, reneszánszon keresztül egészen a pogány kultúráig, és mindezzel együtt felhasználta a modern művészet eredményeit. A múltba fordulás az olasz művészek számára nemzeti érzéssel telítődött, a magyar művészek számára ez alkalmat teremtett a művészet kontinuitását és felelősségét magában foglaló művészeti nézetek kialakítására. Rómába érkezésekor Jeges Ernőt is először a város légköre, a gyönyörű műemlékek között mindennapi életüket élő városiak látványa fogta meg. Könnyed, gyors akvarelleken a hétköznapi életet próbálta megragadni. Az olasz táj, a mediterrán éghajlat fény- és színhatása mindvégig hatással volt Jeges művészetére. Az itáliai városokban festett képeken gyakran feloldódnak a formák körvonalai, könnyed, atmoszférikus hangvételükkel a kötetlenebb kifejezésmód állandó készségét reprezentálják. Hamarosan azonban egyre határozottabban alakult ki művészeti programja: 1931-ben megfestette a Magyar karácsony első változatát, amelyben már alapvető történelmi problémákat érintett: a gyermek Jézusnak, a Megváltónak hódoló, népviseletbe öltözött parasztemberek, pásztorok alakjai a magyarság újjászületését szimbolizálják.

45 Ezt az első változatot mutatta be a padovai Egyházművészeti Kiállításon, míg ennek második variánsa került a Székesfővárosi Képtár tulajdonába.

96 Az első festmény nyitottabb kompozíció, a néző az előtér figurái között érezheti magát, és festésmódja is oldottabb. A második távolabbról ábrázolja az eseményeket. Mint Párizsban, Jeges Ernő Rómában is látogatta a múzeumokat, igyekezte megismerni az olasz reneszánsz mesterek munkáit. Számára az olaszországi római ösztöndíj stúdiumai elsősorban a művészettörténeti emlékanyag, azon belül is a quattro- és a cinquecento művészetének tanulmányozásátjelentette. Már első ösztöndíjas évében egy monumentális mű megfestésébe kezdett: Ekkor készültek a Bakócz Tamás bevonulása Rómába című festményének előtanulmányai.

97 „Három évig éltem Rómában - mesélte később - , ott készült el a kétszáz figurás Bakócz-kép, amely hat méter hosszú, három méter magas. Majdnem három esztendeig tartott ez a munka? Nagyon sok tanulmányt és kosztüm-stúdiumot igényelt. Ott alakult ki bennem véglegesen jövőm menetrendje és célja: a történelmi festészet felújítása. Nagy falfestményeket szeretnék alkotni, hiszen modern festőnek az a vágya, hogy a legnehezebb feladatot oldja meg."

98 Jeges célja így egybeesett Gerevich Tibornak az elképzelésével, miszerint a római iskolásoknak olyan művészeti feladatokat kell felvállalnia, amelyek9

r

> Magyar Karácsony. 1931. vászon, olaj, 88 x 90 cm. J.j.l. JEGES ERNŐ RÓMA 1931. Jeges-hagyaték. 96 Magyar Karácsony. 1932. vászon, olaj, 79 x 89 cm, J.b.l. Jeges E. Róma 1932. MNG Ltsz. EK. 2638 1933. július 11-én kelt levél Budapest Székesfőváros Polgármesterétől, amelyben értesítették a festőt, hogy megvásárolják 300 pengőért a Magyar Karácsony c. képet. Jeges-hagyaték. 97 Bakócz Tamás bevonulása Rómába, 1931-34. vászon, olaj, 260 x 590 cm. J.j.l. JEGES RÓMA 1934. Esztergom. Főszékesegyház. 98 Újságkivágás. Jeges-hagyaték. Bakóéi Tamás bevonulása Rómába (részlet), 1931-34. (kat. 213.)