Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

vítói) az idősebb, felsőbb osztályokból kikerült diákok nagy segítséget jelentettek a tanárnak. Azonban ez nem csak segítség volt, hanem az önállóságra nevelés egyik nagyon jó formája is, amit Korén tudatosan alkalmazott. Mai megítéléssel szinte hihetetlen az a munka, amit Korén István az aszódi iskolában naponta végzett. A három tagozaton öt (hat?) osztályban, 8-10 tantárgy tananyagát tanítani úgy, hogy csak három tantárgyhoz vannak tankönyvek a többiekhez neki kell jegyzeteket készíteni; az írásbeli feladatokat naponta ellenőrizni és értékelni; mindezt három nyelven! Gondját viselni az iskola 40-60 diákjának tanórán kívül is. A problémákról rendszeresen tájékoztatta a szülőket. Akkor ugyanis még szülői értekezlet nem volt, és a gyermekek gondviselőivel legfeljebb a tanévnyitón és a tanévzáró vizsgán találkozott. A problémák: a gyermek iskolai előrehaladása, betegsége, fegyelmi vétsége stb. megbeszélésére csak egy lehetősége maradt: a levél. Természetesen a helyben lakók szüleivel és a szállásadókkal rendszeresen, személyesen találkozott. Fennmaradt levelezéséből

1 kitűnik, hogy évente több tucat levelet váltott diákjainak szüleivel, ami már önmagában jelentős megterhelést jelenthetett. Ezekben az írásokban türelmes, a gyermekekért aggódó, testi és szellemi előrehaladásukért mindent megtevő pedagógus egyéniséget ismerhetünk meg. A szülök leveleiből a hála és köszönet sugárzik, ami egészen bizonyosan újabb és újabb erőt adhatott az elfáradó professzornak. A latin iskola - Épült 1769-1771 között Az iskolai feladatokon túl Korennek még egyházi szolgálatot is teljesítenie kellett, hiszen nem csak Ikladon és Hévízgyörkön, hanem alkalmanként Aszódon is kellett prédikálnia, a lelkészt helyettesítenie. Az egyre szaporodó családja ellátására pedig többlet jövedelemre is szüksége volt, ezért vállalta a zenetanítást, a francia nyelv külön oktatását. Végezetül említsük meg a gazdaságának (illetményföld, kertek, majd saját szőlő stb.) az irányítását is, hiszen tanári jövedelmének jelentős részét ez képezte. ' Reil m., rv.