Asztalos István szerk.: Az aszódi evangélikus középiskola története 1728–1948 (Múzeumi Füzetek (Aszód) 52. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága – Petőfi Múzeum, Aszód, 2003)

Az aszódi latin iskola és az algimnázium története (1728-1912)

Miután a 14 tanító közül tizenháromról (93%) ismereteink vannak, nyugodtan levonhatunk bizonyos következtetéseket: • A XVIII. század első felében Aszódon müködö evangélikus tanítók legkevesebb, mint 71%-a (lelkész képesítésű!) a Magyarországon megszerezhető legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezett, sőt közülük ketten a wittenbergi egyetemet is megjárta. • Fenti állításunkat ki kell egészíteni azzal, hogy a másik csoportból (29%) elképzelhető olyan személy, aki rendelkezett ilyen magas iskolai végzettséggel, csak éppen nem szenteltek pappá, mivel más pályát választott. Mindezekből le kell vonni a következtetést: az aszódi evangélikus iskolában magasan képzett, a latin nyelvet, de más, a nyelvtani iskolában oktatott tudományokat is alaposan ismerő tanítók voltak. Természetesen az ilyen magasan képzett embereknek a nyelvtani iskolával kezdetben egy fedél alatt levő elemi iskolában tanítóskodni nem lehetett életcél. Szinte majd mindegyik a lelkészi állás megpályázására, megszerzésére törekedett. Az aszódi iskolában való munkálkodást, a többségükben fiatal oktató csupán átmenetnek tekintette. Mindez nem helyi, hanem országos jelenség: „Protestáns felfogás szerint a tanítóság, tanárság nem cél volt, hanem csak átmeneti állomás a feljehhemelkedéshez: a papsághoz. "' Ezt bizonyítják az eddigiek, továbbá az alábbi táblázat is. Az evangélikus tanítók működési ideje 2-5 évig tanított Aszódon 10 fő 72% 6-10 évig tanított Aszódon 2 fő 14% 11 -20 évig tanított Aszódon 1 fő 7 % 20 évnél többet tanított Aszódon 1 fő 7 %

2 A latin iskola tanárai A Kádassyt követő latin iskolai oktatók adatainak megvizsgálása további következtetések levonására nyújt támpontot. A kezdetben még tanítónak (ludi magister). rektornak, később tanárnak, professzornak nevezett oktatók a következők: Fabricius János 1782-1784 Hlivay Mátyás 1784-1787 Kádassy József 1787-1803 Chován Sámuel 1803-1809 Scholz József 1809 ősz Kollár János 1810 tavasz Schwaidl József 1810 nyár Holéczy Mátyás 1810-1821 ' Mészáros 1981. 147. " A 21 évig tanító Kádassy János idején vált épületileg is külön az elemi és a latin iskola. Számára tehát már hoszszabb távra is megalapozott jövő lehetett a rektori állás.